Önkéntes nyugdíjpénztár

kontra NYESZ-R számla

Előrelátó ember úgy készül a nyugdíjas korára, hogy akkor se haljon éhen, ha kiürülne az állami nyugdíjkassza.

A magán nyugdíjpénztárak alakulásakor az előzetes számítások szerint nekem már nem érte meg belépni, így a több lábon állást számomra:

• egyrészt önkéntes nyugdíjpénztári tagságom jelentette (a cégem a 90-es évek közepén alapított saját pénztárat, mely később jogfolytonosan beleolvadt egy jónevű Biztosító pénztárába, hál’ istennek szép hozammal)
• másrészt nyugdíj előtakarékossági számla (magyarul NYESZ-R) nyitása egy bizonyos Banknál, melynek rövidítése egy magyar pezsgőmárkáéval azonos. Ez viszont – talán a választott kis kockázatú portfoliómnak is köszönhetően – olyan gyengén muzsikált, hogy a nyitás után több pénzt nem is tettem be

Nos, az önkéntes pénztári tagságomat pikk-pakk sikerült megszüntetni, és a pénzt egy összegben kivenni. Ott nem is foglalkoztak azzal, hogy ténylegesen nyugdíjas lettem, nem is kérték a Határozatot. Ugyanis ha betöltöd az öregségi nyugdíj korhatárt, simán ki lehet szállni.

A NYESZ-R számla megszüntetése és a fentinél két nagyságrenddel kevesebb pénz felvétele igazi hivatali packázás volt. Most egy kis ismeretterjesztés következik: hiába vagy már nyugdíjas, a 10 év várakozási időt, ha esik, ha fúj, ki kell várni és persze be kell mutatni a Határozatot is. Mivel én a számlát 2007 márciusában nyitottam, és bár tavaly októberben lettem nyugdíjas, a hiányzó kb. fél évet ki kellett várnom. (Plusz három munkanapot is, mivel a pénz csak T+3-as rendszerben szabadult fel…)

De ez még hagyján. Mivel idő közben új személyi igazolványom lett, azt a rendszerükben regisztrálni kellett. Hiába csodálkoztam, hogy ennek mi a jelentősége, ha a számlám úgyis megszűnik, de hát a szabály, az szabály. Nos, ez a mérhetetlenül nehéz feladat kb. egy órát vett igénybe, eredményeként pedig kb. 5 oldal kinyomatott A4-es lap (természetvédők figyelem!) született.

Ennél jobban nem szeretnék senkit sem untatni a részletekkel, végül is 3 személyes megjelenés és jó néhány óra elvesztegetése árán csak azért is hozzájutottam a „kimagaslóan magas megtakarításomhoz”.

Most jön a poén: mindkét intézmény multinacionális cégek magyarországi leánya. De mindkettőnél csodálkozol, az egyiknél: „Hát így is lehet?”, a másiknál pedig: ”Hát csak így lehet?”