Featured post

A pöttyös terminátor

a robot monstrum Gyuri bácsi hosszas előkészületek után a szerelőszalag végére lökte grandiózus szerkezetét: a pöttyös terminátort. Az e...

31 May 2017

Mint friss nyugdíjas, hirtelen felértékelődtem

lehet nevetni

Az elején rettegtem, hogy mi lesz velem nyugdíjas koromban, hiszen eddig mindig sikerült elcsavarnom a pesti unatkozó szépasszonyok fejét, ugyanis amint rám néztek, rögtön elfordultak.
Amióta viszont a friss nyugdíjas mivoltomról szóló értesítéssel - a dunakeszi reptérről bérelt helikoptert igénybe véve (50% -os nyugdíjas kedvezménnyel) -, A5 -ös, fényképes röplapok segítségével megszórattam a Nagykörutat és környékét a helyzet gyökeresen megváltozott.
Amióta mindenki megtudta, hogy stabil, kulturált nyugdíjam van, nagyot fordult velem a világ:
  • METRO aluljárókban és VIII. kerületi kapualjak tövében csinos, miniszoknyás, horgas műkörmös, agyonszolizott, kivillanó párducmintás fehérneműt hordó nők szólítanak le, hogy: "gyere be hosszú, nem jársz rosszú"
Lehet nevetni
  • sorban kapom a házassági ajánlatokat, mert vonzó az 50 % -os özvegyi pótlék, ezért 4 fős, pénteki akciós házasságkötésre próbálnak rávenni, hogy közvetlen utána, már az esküvői vacsora közben beadhassák nekem az első ciánadagot
  • álláskeresésnél a céges pavilonok bejáratánál csinos hostess -ek hívnak be a standjukra, mert már a fiatalok nem akarnak ebben az országban dolgozni
  • az eddig zord HR -esek mosolyogva invitálnak, mert tudják, hogy nem hajtok már pozícióra és nem vagyok pénzéhes, szülési szabadságot sem kérek majd nagy valószínűséggel
  • biztosan nem veszélyeztetem a tanítóképzőn kettessel, nagy nehezen megszerzett diplomájukat, így süteménnyel és teával kínálgatnak és eszükbe sem jut az amerikai szaklapokban leírt, Magyarországon alkalmazhatatlan hülyeségeket felsorolni
  • előszűrő tesztlapjaikon a kérdések is megváltoztak:

Lehet nevetni
  • mikor akarok bemenni a céghez a reggeli újságolvasás után ?
  • jöjjön-e értem a céges Audi 7 -es, vagy elég a lefüggönyözött hordszék 4 albérleti díjra gyúró egyetemistával ?
Lehet nevetni
  • el tudom-e majd viselni a nyálasképű, semmihez sem értő, energiaitaltól és a katától elhízott, teknősbékaszemű hipsztereket ?
  • külön, a Dunára néző iroda kell ? Mert akkor szólnak a CEO -nak és a board -nak, hogy menjenek le a mélygarázsba csapatot építeni

Lehet nevetni


Hát kedveskéim, nénik és bácsik, ekkorát fordult velem a világ !

28 May 2017

A kényszerű pályamódosítás

na azért nem biztos, hogy kár volt

Ennek a bejegyzésnek a tárgya egy bizonyos hazai (de nem kevésbé kelet-közép európai) eseménysorozat hatása a műszaki értelmiség egzisztenciájára. Mivel Gabi bácsival megállapodtunk, hogy írásainkban kerüljük a politikai színezetű be-, ki- és elszólásokat, így csak az időszakra hivatkozom: a 80-as évek vége – 90-es évek eleje.

Nos, ez az eseménysorozat nagymértékben pályamódosításra kényszerítette a műszaki szakemberek jelentős részét. Kivételt talán csak a legalább 87 idegen nyelven beszélő, felsővezetői tapasztalatokkal rendelkezők képeztek.

Az én akkori munkahelyemen (BRG Fejlesztési Intézet) 1992 őszén hozták a beosztott mérnökök tudomására, hogy sok jóra ne számítsanak. És lőn: 1 hónapon belül kiosztották az útilapukat. Ennek előszele már kb. 1 évvel azelőtt érezhető volt, így aki csak tehette, már jó előre kereste a menekülési útvonalakat. Jómagam is próbálkoztam, válogatás nélkül küldözgettem a pályázatokat. Naivan bíztam abban, hogy egy 39 éves gépészmérnök után kapkodni fog a munkaerő piac. Persze nem így történt, ennyit a naivitásról… 

Nem tehettem mást, mint beletörődni és a műszaki pályafutásomat eltemetni. Eme lélekemelő szertartáshoz áldozati bárányként igénybe vettem egy rumos üveget, mely ugyan nem akkor nyittatott ki, az eredeti tartalmából mintegy ¼ rész hiányzott.  A feleségem és kamasz gyermekeim megrökönyödésükben már majdnem megrendelték a bársony párnát is, de csodák csodája megúsztam az alkoholmérgezést, prózaibban kifejezve, túléltem. Viszont másnap megfogadtam, hogy ez volt életem második, de egyben utolsó filmszakadása…

A munkanélküliséget elkerülendő, 1992 december elejétől elszegődtem biztosítási üzletkötőnek. De a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, még a próbaidőm alatt kaptam egy táviratot: interjúra hívtak az egyik megpályázott állással kapcsolatban. Sikeresen vettem a második fordulót is, így csodák csodája, 1993. január 1-től felvettek. A biztosítónál természetesen még próbaidő alatt felmondtam, amúgy sem lettem volna az ügynökök non plus ultrája…

Ez hát a pályamódosításom rövid története. Így lettem középvezető annál a cégnél, melynek alaptevékenységét az „Egyéb” kategóriába illik sorolni, de nem áll messze a pénzügyi szolgáltatástól. Nyájas Olvasó, ha ennél alaposabban szeretnél tájékozódni, javaslom, tanulmányozd a Facebook profilomat.

Az első néhány hónapban megtapasztaltam, hogy sokkal nehezebb emberekkel bánni, mint egy megálmodott és megvalósított műszaki alkotással bíbelődni. Ez a megállapítás nem csak a beosztottaimra vonatkozott, hanem – szolgáltatásról lévén szó – az Ügyfelekre is.

Ez a beosztás magában foglalta konfliktus helyzetek megoldását is. Erre álljon itt két példa, az egyik elméleti, a másik gyakorlati.

Egy jó nevű szociálpszichológus konfliktuskezelő előadásán kérdésként felmerült: hogyan lehet „leszerelni” egy önmagából kifordult, ordibáló ügyfelet? A szakember receptje: halkan kérjük meg az illetőt, hogy hangosabban beszéljen, mert nem hallani, mit mond. Erre az ügyfél óhatatlanul megszeppen és megszelídül.

Nyugdíjas
  
Nos, lett volna alkalmam ezt a módszert a gyakorlatban is kipróbálni, de egy alkalommal más eszközhöz folyamodtam. Egy idősebb hölgy minősíthetetlen hangnemben és elviselhetetlen hangerővel teleordította az ügyfélteret, cifra jelzőkkel illetve minden ott tartózkodót. A kolléganőim már-már sírógörcsöt kaptak, muszáj volt beavatkoznom. Kiléptem a pult mögül, odamentem a hölgyhöz, és szelíden megkérdeztem tőle, hogy elintéződött-e az ügye. Igenlő választ adott, de a hangneme és a hangereje mit sem változott. Ekkor támadt egy hirtelen ötletem. Közöltem vele, hogy akkor már itt nincs dolga, csak zavarja a munkát, és megkértem, szíveskedjen távozni. A karomat nyújtottam, ő vette a lapot, belém karolt és szép csöndesen a kijáratig kísértem.  

A munkatársaim a sírógörcstől így megmenekülvén hangos vihogásra váltottak.

A SEO pápa és Gabi bácsi egymás torkát szorongatták ...

(Gabi bácsi feje a vége felé már lila volt)

(In memoriam LK)
A történetben említett személyek és események kitaláltak


Van úgy, hogy az ember a szakmáját művelve véletlenül összekerül valakivel az életben és csak később jön rá, hogy az illető milyen nagy hatással volt későbbi szakmai továbbfejlődésére.
Hát így jártam én is, amikor LK -val összekerülve, egy EU -s támogatású webportál fejlesztését kaptam a nyakamba, úgy, hogy amikor a feladatot kiosztották a részemre (most kivételesen nem én kezdeményeztem) még azt sem tudtam, hogy ez mi, hogy ezt eszik-e, vagy isszák.
Ettől függetlenül a projekt zárását követően még egy évig gépészmérnökként el kellett látnom a portál admin funkciót, mert a közelben szunyókáló informatikai csoport nem volt képes egy év alatt felnőni a feladathoz és kinevelni egy admin -t maguk közül. Ők magasabb rendű tevékenységet végeztek, az emeletek között szaladgáltak és cserélgették a fénymásolókban és a nyomtatókban a festékpatronokat. Ha rajtam múlt volna, akkor egy hét alatt kitettem volna valamennyit az utcára, ott majd elgondolkodhattak volna a szakmáról és kollegialitásról.
Volt velük néhány emelkedettebb hangerősségű konzultációm.
De ez jó hangulatú blog !
 
Ebben a nehéz időszakban Olga néni és lelkes kis profi csapata volt nagy segítségemre. RESPECT Olga néni !

Ez egy későbbi, államigazgatási fejezet lesz "Gabi bácsi a közszolgák hálójában" címmel.
Úgy tapasztaltam, hogy mindig akkor tudom magamból a legtöbbet kisajtolni, amikor olyan feladat elé állított az élet, amit még nem csináltam soha addig, betegesen vonzódtam azokhoz a feladatokhoz, amelyekbe nagy valószínűséggel bele fogok bukni.
Na itt azért felfedezhető a fejlesztői véna, ilyenkor nem csak egy berendezést tehetek tönkre, hanem saját magamat is ! 😆

A korábban az egyik bejegyzésben a fejlesztőkről azt mondtam, hogy addig sürgölődnek-forgolódnak - megzavarodva, mint a vasorrú bába a mágneses térben - amíg tönkre nem tesznek valamit.
Ezt azért tompítanám azzal, hogy a mérnöki gyakorlathoz is a tönkretett berendezések sorozatán keresztül lehet eljutni.
Ahogy tehát már említettem, hogy LK -val 2005 –ben kerültem össze, amikor főtanácsadó (műszaki fejlesztési ügyeket vittem egy kohómérnökkel és egy Londonból friss EU koordinátori diplomájával hazajött fiatallal együtt) voltam.
Egy EU -s támogatású webportált fejlesztettünk LK –val közösen, én voltam a megrendelő projektvezetője, ő volt az egyik szoftveres alvállalkozó mögött az egyetlen kompetens szakember.
Ahogy egyszer mondtam is neki, egy vékony késélen egyensúlyozott (talán még ma is) a zseni és az őrült között, naponta változtatva ebbéli pozícióját. Vállától a bokáig egy színes sárkány van a testére varrva, kosárőrült, munkabuzi, kényszeres SEO pápa.
A projekt végigvitele nagy munka volt 220 barátságosan lazsáló munkatárs között, sokszor voltam a becsavarodás határán az állandó kialvatlanságtól, de egy nappal a határidő előtt megvolt a sikeres sajtótájékoztató, mert a hely miatt nem lehetett késni ilyen esetekben.
Ez ismerős jelenség most is, ilyen a közélet természete, nem szabad ezen megrökönyödni.
Ezen intenzív időszakról sok érdekes mozzanat maradt meg bennem:
  • a portál közbeszerzési eljárásának beszállító jelölti bemutatkozó demo -ján LK mutatta be az ajánlott megoldás szoftver hátterét (csendes volt és szemlélődő, mint egy profi bérgyilkos)
  • a projekt során végig a fővállalkozó hátterében magányos farkasként vitte a szakmai ügyeket, dobozos terméket szabott méretre kis igazításokkal, adatfeltöltésekkel, oktatásokkal és egy SZTK szemüveges kistermetü cilinderes oxfordi magántanárhoz hasonló - parókaszerű hajjal megáldott - segéddel jött rendszeresen a megbeszélésekre. Eközben sokszor féltem, hogy rám törik az irodaajtót barátságos mosolyú, fordított fehér kabátot lobogtató emberek és elnézést kérnek, hogy már megint meg tudott szökni
  • télen egy szürke kinőtt krombi anyagú kiskabát volt rajta, mintha egy cseritiből halászta volna ki, de alatta zakó és nyakkendő. Amúgy máig sem értem, hogy dekoratív párja miért nem hajította ki, valószínűleg a kisugárzása, a zseni közelsége felülírt mindent
  • és nyáron a póló alól felsejlett a válltól a bokáig tekeredő 3 színű sárkány varrás
  •  az egyik jelentős alvállalkozó szakmai bedőlése után kulcsszerepbe került, hiszen egyedül ő értett mindenhez, ezért hosszú mentőakciót kellett szerveznem és közben addig állt a projekt kivitelezése, de nélküle meghalt volna, nem lehetett reális idővel, szabályosan a végső határidő tartásával pótolni 
  • a kidőlt alvállalkozó mellől sebészi pontosságú művelettel kellett leválasztani, mert ott még az utolsó fizetését fel akarta venni, addig nem mert kilépni és én is csak a jelzése után hajítottam ki ezeket. Eközben egyszer az alvállalkozó poloskamentes WC -jéből kért telefonos segítséget, hogy még húzzam az időt
  •  tehát vártam, barátságos mosollyal etettem az alvállalkozót, hogy együtt megyünk majd tovább a fényes győzelemig, közben vártam LK utolsó fizetésének bankba érkezési pillanatát. Amint ez megjött (talán már nem a WC fülkéből), akkor egy jól előkészített kedves kis zsarolással az alvállalkozót lepattintottam
  • közben a saját szervezetemben is tartanom kellett a frontot, mert az alvállalkozó érezte azért a veszélyt és hátsó, felsőbb utakon megpróbált eltávolíttatni a projektvezetői pozícióból. De ez nem sikerült, mert ott is zsaroltam 1000 -rel (ez az egyik kedvenc munkamódszerem), hogy engem sem tudnak majd helyettesíteni 3 hónappal a projekt zárása előtt. És egy, a  projektet szponzoráló magas beosztású személy (Dr. BGY) is levédett és közölte mindenki felé, hogy csak az ő testén keresztül és coki mindenkinek, majd szól, ha lehet sírdogálni, Gabi bácsi helyzete stabil, el a kezekkel ! Na ez a segítőm is egy rendes, korrekt, bölcs, jó humorú, a cappucino -t imádó ember volt (politikustól ez egy kiemelkedő teljesítmény, nem is tudom, hogy mit keresett közöttük 😇), aki nem ijedt meg a saját árnyékától, szívesen emlékezem rá is. Kérésemre megadta a zöld jelzést és én ASAP léptem, eltüntettem az alvállalkozót az utunkból. RESPECT Dr. BGY ! 
(jellemző az akkori hazai viszonyokra, hogy a bukott alvállalkozó a  kudarcot házon belül sikerként kommunikálta, a nagypofájú, tehetségtelen, süket projektvezetőjüket a Hónap Dolgozója címmel tüntette ki és elküldték cégköltségen Egyiptomba nyaralni ! A cég még 10 évig botrányokon és bukásokon keresztül becsődöltette magát és végre eltűnt a piacról. Pechemre sajnos 10 évet késtek, a jobb emberek szerencsére elmenekültek korábban)
  • na így evickéltünk el a hivatalos projekt zárása előtti sajtótájékoztatóig, ahol mindenki hullafáradtan, családjából félig kitagadva szédelgett és dadogott a prezentációja közben
  • jól szemlélteti a helyzetet, hogy volt olyan nap, amikor éjjel 3 -kor felkelvén a felhőn keresztül üdvözöltük egymást, ő akkor ment aludni, hogy másnap lábra tudjon állni és búcsúzóul én adtam neki mesepuszit a neten keresztül
  • de sikeresen vége lett mindennek, LK a munkája ellenértékét megkapta és biztos megvette a kitartó dekoratívnak a beígért új csizmát kárpótlásul
  • Azután évekig távolról követtem és beszólogattam neki - de csak segítő szándékkal, mert én arról vagyok híres -  és figyeltem az újabb és újabb zseniális, a világot kétvállra fektető SEO moduljainak kifejlesztését
De 2014 –ben hirtelen rövidzárlata lehetett, mert felkért, hogy kísérletképpen teszteljem legújabb alkalmazását, ahogy ő mondta "Gabi bácsi, jól nyomkodd meg !", így elkezdtem baráti alapon külsősként tesztelgetni, mint manuális web teszt user.
(oneway, no-reply message for LK)
De a gyöngyszem csak ezután következett, mert ilyenek a zsenik, elnézőnek kell lennünk velük szemben.
Egyik húsvét előtti este megyek haza a METRO -n és váratlan telefonhívás fut be:
"Szia Gábor !
Sajnos a folyamatos éjjel/nappali munka következtében ma reggel megszédültem, éppen az 1600 db. olvasatlan mail -em próbáltam meg 1400 alá szorítani, de nem ment. Az orvosom 1 hét ágynyugalmat rendelt el, nem tudok kimozdulni a lakásból, pedig nincs is hasmenésem.
A Húsvét előtti pénteken egy fontos tárgyalásom lenne, de nem tudok elmenni, a közvetlen kollégáim fiatalok, rájuk ilyen kulcsfontosságú feladatot nem merek bízni. Amikor láttalak csatázni a korábbi EU -s projekt során, de jó, hogy akkor nem szemben álltunk, a sok vért látva, akkor megfogadtam, ha ilyen operációnál szakember kell, akkor hozzád fogok fordulni. Kössz, hogy kimentettél a WC -ből ! 😁
De most kérlek, hogy egy kicsit vegyél vissza, a majdani tárgyalópartnereidet ne verd meg nyílt színen, a vesére taposó bakancsod alatt legalább egy díszpárna legyen, ha kérhetlek.
De ha elkerülhetetlen, legalább 8 napon belül épüljenek fel !
Tudom, hogy a TÜV CERT auditorok borzalmas emberek, ezért is fordulok hozzád, mert most egy ilyen ügyről lenne szó, megint belenyúltam valamibe, sajnos mi zsenik ilyenek vagyunk.
Mail -en küldöm a korlátlan és egyetemleges meghatalmazásomat a cég képviseletére, de lehetőleg ne indítsd el a gyorsított végelszámolásunkat London -ban !"

Lényeg: a húsvéti nagypénteken este 20:15 -re el kellett mennem egy ismeretlen pasaréti úti villába ismeretlen emberekkel tárgyalni egy ismeretlen ügyről (ahelyett, hogy a sonkát, tojást főztem volna, hogy a hétfői locsolókat felkészülten tudjuk fogadni, amikor 35 évvel ezelőtt lejárt szavatosságú Vörös Moszkva kölnijükkel becsöngetnek).
De mentem, mert abban az időszakban nagyon karitatív hangulatban voltam és egyébként is szeretem magam jól leégetni.
Sikerült valahogy részben megegyezni, kézzel írt jegyzőkönyvet felvenni.
Csak akkor támadt nézeteltérés, amikor egy többmilliós vitás szerződés került szóba, LK -nak ekkora követelése volt a tárgyalópartnereimmel szemben. Ekkor már 22:00 körül lehetett, így mail -en a nagybeteg elküldte a szerződést beszkennelve (azóta is hálás vagyok ennek a piszok alaknak, hogy ezt előre nem mutatta meg, így szinte vert helyzetbe hozott). Ha akkor lett volna egy főtt húsvéti tojás nálam, akkor Pasarétről az Árpád hídig dobtam volna 3 pontos csont nélküli dobással, zsákolás nélkül.
Végül, amikor kb. 23:00 magasságában már a tárgyalópartnereim is fenyegető hívásokat kaptak (ők sem segítettek a sonka és tojásfőzésben otthon), mindent kitaláltak, csak hogy vége legyen a tárgyalásnak.
Ekkor már hiába bizonygattam, hogy a nagybetegtől mail -en megküldött - a lap két oldalára írt szerződést - elég az egyik oldalon aláírni, mert így is hamisíthatatlan, már nem figyeltek oda, kihátráltak a további egyezkedésből, de verekedés nem volt, mindenki hazasietett, ott úgyis kapott egy jó nagyot a tojásfőző lábossal !!!
(te piszok LK, ezért egyszer még úgyis kitekerem a nyakad !)
Na ezen közös nagy siker után 2015 -ben, mivel startup cége volt kiszámolt pénzügyi kerettel, egy kb. 5 hónapos munka és ingyen tesztelgetés után nem tudtam pénzt kicsikarni belőle, csak a minimumnyugdíj nagyságrendjében volt hajlandó fizetni. Azt is a londoni bejegyzésű cégének kellett EU-s adószám kiváltása után megküldeni.
Hogy miért nem számoltattam fel a cégét, amikor lehetőségem lett volna ! 😁😁😁
Na ekkor ragadtuk meg egymás torkát, vívtuk a tesztoszteronos fröccs miatti cicaharcunkat.
De, amikor már mindegyikünk feje lilult az oxigénhiánytól, elengedtük egymásét, sajnálva, hogy csak félmunkát tudtunk végezni.
Nyugdíjas
Azóta távolról figyeljük egymást, én szívósan beszólogatok, nehogy elvonási tünetei legyenek, de a tisztelet a munkavégzés minősége miatt megkérdőjelezhetetlen, mert profik (👍) ezt minden körülmények között elismerik, az ügyet ő nem engedte le túl mélyre, én meg helyből kukáztam.

Konklúzió: a nagy veszekedések, a nyílt csaták összekovácsolják az embereket, jó egy megbízható partnerrel rendszeresen verekedni ! Mert akkor legalább előre tudható, hogy mekkora és milyen irányból érkező pofon várható, ez egyfajta biztonságérzetet ad.

Mert mi emberek, hiába imbolygunk itt a tápláléklánc csúcsán, alapvetően ösztönlények vagyunk, vágyunk a biztonságos, befogadó, kibélelt ölre 

(a történetnek nincs még vége, folytatódik)

Ezt a blogot lelkes amatőrként kezelgetve, betettem LK egyik csodafegyverébe, amely a háttérben, a szolgáltató szerver üzembiztonságát hivatott jelezni a blog, vagy a weboldal tulajdonosának.

Nyugdíjas


De naiv voltam, a csodafegyver folyamatosan jelzi, hogy a Google jó szolgáltató ! (micsoda egy hülye vagyok, ezt tudhattam volna a csodafegyver nélkül is). LK közben előretörhetett az 1600 olvasatlan mail -jének feldolgozásában, valszeg már csak 1850 ilyen bejövő levele van.
(jelenleg nem tudom, hogy hol a fenébe van, irogatok neki a csodafegyvere feedback -jén, kértem volna egy kis baráti segítséget a Google Analitycs és a robotx beállításokhoz - neki kb. 5 perc lett volna -, de flegmán lepattintott. Még mindig a hülye mail -jaival bíbelődik, remélem, hogy belefullad !)
Micsoda egy piszok alak, egy évig ingyen segítettem neki tesztelni és most 5 percet sem hajlandó rám szánni !
Hogy lehet így lezülleni emberileg ??!!
De csak telefonáljon az ideggondozóból legközelebb, amit akkor kapni fog, azt nem fogja megköszönni, annak hatására egyből viszik majd a helyi gumiszobába a mail -jeivel együtt !
Jött is egy gépi üzenet LK aláírásával az oldalról, tehát még dolgozik a mail listáján. Neki telefonálni nem lehet, mert azokat nem veszi fel, csak, ha a Dekoratív hívja, vagy esetleg Leonka, hogy: "papa gyere haza, megint eltörtem a drónt, ragaszd össze  légyszi !"
(Ez a süket LK, minden termékére a saját nevét és mobilszámát írja oda, nem csoda, hogy belefullad a sok bejövő levélbe ! Ezt a pancsert, ez a nagyság átka ! Ahelyett, hogy néhány stabil profival venné magát körbe, hetente rugdossa ki azokat, akiket néhány nappal korábban felvett. Azt látta a tengerentúlon, hogy ezt így kell csinálni: kirúgás előtt leszívni mindenki agyát, mint a MS -nél csinálják. Csakhogy az MS egy nagy világcég, több 10.000 emberrel, ott ezt lehet csinálni, pár emberes vállalkozásnál ez nem járható út.
Nem is lesz így soha stabil csapata, marad Ő a Zseni és az utána bukdácsoló, őt követő, folyamatosan változó vándorcirkusz).

LK a cégműködtetéshez abszolút nem ért, sohasem csinálta komolyan, mindig magányos farkas volt. A stabil cég létrehozása külön tudomány. Egyszer nevetve dicsekedett, hogy már 5 céget sikerült exitálnia.

Ez egy őrült, ez olyan, mintha valaki felvenne egy T-sörtöt, aminek a hátára az van írva: "Hülye vagyok, rúgj jól seggbe !"

Korábban évente nyitott új személyes honlapot, de egy idő után megunta mindegyiket, otthagyta félben.

Amikor volt időm, akkor követtem pályáját, átolvastam ezeket.
VÉGE

Az elmúlt 30 nap slágerei