Sikerek és kudarcok

kettő az egyben (az áhított 51/49), lehet nevetni

Azt mondják a nálam tapasztaltabb és bölcsebb emberek (ezt azért én is meg tudom erősíteni), hogy az ember élete kis eredményekből, nagy sikerekből, nem jelentős tévedésekből és hatalmas bukásokból áll.

Szerintük egy élet összességében már sikeresnek mondható, ha a teljes egészre vonatkozóan 51 % az eredmények, nagy sikerek és csak 49 % a kisebb-nagyobb bukások súlyozott mérlege.

A súlyozást úgy kell érteni, hogy pl. egy fiatalkori nagy bukást a háromkerekű biciklivel, ellensúlyoz az a hatalmas siker, ha 60 felett sikerül a lakásból két egyforma színű zokniban távozni.

És azt is mondják ezek a bölcs emberek, hogy aki még nem bukott az életben egy kapitálisat, az még gyerek, ideje felnőnie !

Én minden reggel a borotválkozó tükör előtt igyekszem bebizonyítani magamnak, hogy a súlyozott sikereim elérik az 51.1 % -ot.

Nem mindenkinek ez a véleménye rólam, de én magamnak hiszek, nem az ő szemüknek.

Szakmai pályafutásom során igyekeztem ezt mindig szem előtt tartani és a sors játéka folytán mindig fejlesztői szemlélettel álltam a feladataimhoz. A fejlesztő pedig az az ember, aki addig nem nyugszik, amíg tönkre nem tesz valamit.

Még akkor is magamnak hittem, amikor egy 30 fős CNC gépekkel, CAD tervező eszközökkel és 3D –s mérőgéppel felszerelt, akkor ultramodern szerszámgyártó üzemet kellett vezetnem.

Itt sikerült a „kettő az egyben” szlogennek megfelelően egy lépéssel sikert és bukást összehoznom:

mint üzemvezető, egy adminisztrációs elszámolási hibát fedeztem fel a naponta leadott egyéni munkalapokon, ezt korrigálva az üzem körmönfont kontrolling elszámoló rendszerében kiszámolt üzemi teljesítmény 1 hét alatt +15 % -ot növekedett.

Kis kitérő:

• csak annyit jegyeznék meg, hogy mindezeket a céghez való belépésemet követően néhány nappal követtem el

A belépésem másnapján megszólított egy német time-manager (time-manegement: a megbízott profi válságkezelő pontosan definiált, elvárt sikerkritériummal, pontosan definiált befejezési határidőre kell, hogy végezzen), akinek a tulajdonosok megbízásából a szerszámgyártó üzem hatékonyságát a pillanatnyi 60-65 % -ról 85 % fölé kellett emelnie 6 hónap alatt.

A time-manager, nem bírván konstruktív munkára bírni az üzem addigi munkatársait, kockáztatni kezdett, egy intelligens külsejű idegent (ez voltam én 😅) maga mellé emelt a saját projektjébe és együtt dolgozott velem, mint utolsó mentsvárával, mert már elment 3 hónapja 0 körüli eredménnyel.

Csak röviden a végkifejlet: a time-manager a 6. hónap végén sikerrel tudott beszámolni a tevékenységéről, 6 hónapra összesítve elérte a 83 %-ot és javaslatára 6 hónapra megerősítettek az üzemvezetői munkakörömben.

Kifizették neki a 8 mFt -os sikerdíjat és amikor a búcsúzásnál kezet fogtunk, röviden megköszönte, hogy beszállhat feleségével és 6 gyerekével a mikrobuszába, hogy európai nyaralókörútra mehessen, mert évente csak két munkát vállal, közte pihen.

Tehát ott maradtam a titokban rám fújó kollegákkal, mert piszkálta a csőrüket, hogy egy utcáról éppen beesett ember meg tudta azt csinálni, amit nekik nem sikerült.

Ha volt lehetőségük tettek alám rendesen, de nem tudtak mit csinálni, mert a 6 hónapos tulajdonosi megerősítés ellen nem mertek nyíltan ellenszegülni.

Én is kihasználtam ezt a 6 hónapos erős periódust és kiosztottam néhány rapid seggberúgást a piszkoskodóknak és jókat röhögtem magamban.

Mert én is egy nagy piszok vagyok ! Egy borzalmas alak és kiképzett, gyakorlott TÜV CERT auditor, aki a TÜV Rheiland 2*2 hetes kommandós szintű kiképzésén (ahhoz képest a közismert szolgálatok túlélő gyakorlata csak homokozói pipiske) megtanulta, hogyan kell a sunyi, összevissza hazudozó alakok nyakát egy határozott vágással elnyisszantani.

Ezt megfejeltem még azzal, hogy a frissen felvett CNC gépkezelők előző munkahelyeiről szaloncukros dobozban lopva magukkal hozott, csutkáig lekopott marószerszámait kiváltottam egy profi forgácsoló szerszámokat gyártó osztrák cég eszközeivel és ezzel ment a marás, mint kés a vajban, jött még +10 % teljesítmény javulás.

De azt már nem figyeltem, hogy ezen profi szerszámok ára tetemesen ránehezedett az üzem pénzforgalmára, így egy kicsit csúszott az aktuális bérkifizetés.

Volt ott hahota és sírás is. A kollégák hahotáztak a hátam mögött, hogy milyen dilis vagyok, én meg sírhattam, mert abban a hónapban megvonták a prémiumomat, mert kellett a pénz a többiek béréhez.

De a „kettő az egyben” szlogent szerintem ott indítottam el világhódító útjára és mint látható, értő kezekbe került 😅.