26 June 2017

Laci bácsi a karmával rendelkező, már 9x reinkarnálódott NagyMester (I. rész)

Mint már mondtam, a MOM-Family (rémrendescsalád) mágusa Laci bácsi volt.
Gyerekkorában nem ütött el a többi kispajtásától, de egy idő után spirituális röppályára tért át.

A guru

Laci bácsi nagy szerelme a történelem volt, abból készült egyetemre, de az akkori viszonyok között nem tudott elég pontszámot összegyűjteni, mert polgári családból származott és nem járt ezért +pont.
Pedig velem ellentétben ő nem volt értelmiségi szülők paraszt gyereke. 😂
De a szerelem megmaradt, rengeteg szép könyvet, atlaszt felhalmozott (pl. bőrkötéses National Geografic sorozat) és a tárgyi tudása is nagy volt. De hát az a rongyos anyagi lét, a Franci bácsi hatására a MOM MEO -ban kötött ki és ott ismerkedett meg Zsuzsa nénivel is.
Laci bácsi amellett, hogy első látásra végtelenül cinikusnak tűnt - sok jó fogást ellestem tőle -, amellett ragyogó humorérzéke volt és rengeteget hülyéskedtünk (többnyire mások rovására 😂).

A vele való kapcsolatom legfontosabb momentumai:
  • mivel 9 évvel volt idősebb nálam, sokáig egy kicsit apa helyett apa volt a szememben. Már felnőtt koromban is, amikor nehéz döntési helyzetben voltam, akkor is sokszor tettem fel a kérdést: "vajon most a Laci bácsi hogyan cselekedne ?". Azután vagy követtem a sejthető mintát, vagy sem, de mindig elgondolkodtam ezen
  • fiatal gyerekként persze nagy volt a korkülönbség, ők már a Gyuri bácsival az 56 -os orosz T55 -ötösökön ugráltak, amikor én még gumibugyiban ettem a pincében a főtt krumplit. Szegény Anci néni, majd infarktust kapott, amikor megtudta, hogy a két csirkefogó bátyám egy eldobott pisztolyt is megkaparintott 
De a MOM MEO után volt még kitérő a Bosnyák téri geodéziai cégnél, majd onnan Franci bácsi segítségével: 3 éves családos UNESCO Nigéria, Auchi város vörös salakföldjén több kollégájával egy főiskolát alapítottak angol tananyag licensz alapján.
A családdal ment Zsuzsa néni és a kislány Andi néni is, akit Zsuzsa néni tanított magyarul, hogy a kieső magyar általános iskolát valahogy pótolják, majd ott Andi néni anyanyelven tanult meg angolul, ami nagy segítségére volt az ipari ingatlanforgalmazással foglalkozó világcég mao.-i részlegénél (Laci bácsi keményen irányított, amíg Andi néni hagyta) elért jelenlegi "együttműködő partner" (?) szintű igazgatói pozíciójához.
Persze Auchi -ban meg kellett küzdeni a helyi nigériai viszonyokkal:
  • bérelt autójukat az érkezéskor a repülőtérről lopták el
  • a házban a klíma miatt kígyóktól kellett tartani, nyírni kellett a ház körül kellő távolságig a füvet miattuk is
  • és a forralt víz szükségessége
  • és egyéb nyalánkságok
 És a kulturált úriemberként viselkedni akaró Laci bácsi idejekorán képet kaphatott egy gazdag olajkincsben fürdő, elvileg dúsgazdag afrikai országban uralkodó mérhetetlen korrupcióról és ennek hosszútávon pusztító hatásáról is.
Ezek előtanulmányok voltak ....
És ahogy onnan - keresményét egy BMW -be fektetve, azt hazavezetve - több, tigrismintás fém bőrönddel, stb. megérkezett, egyből a BME Geodézia Intézet laborjában helyezkedett el.
Itt is segített Franci bácsi, aki a tanszékvezetővel jó szakmai és emberi kapcsolatban volt.
De a családi múltbéli események nem maradtak nyomtalanul a Laci bácsiban sem, Franci bácsit végig távolságtartással kezelte, megvolt róla az emberi véleménye, amit nekem, mint a kisöccsnek, sokszor kirészletezett. Mivel Franci bácsi engem, mint a legkisebb Pusztai -t másként kezelt, ezért sokszor beszorultam az apám és a példakép bátyám közé. Hát mit mondjak, nem volt egy kellemes helyzet !

25 June 2017

Az egykori fejlesztőmérnök nosztalgiázik

Akkor induljunk el a kályhától!

1978 nyarán diplomáztam a Műegyetem Gépészmérnöki Karán, a Műszertechnika (finommechanika-optika) ágazaton.

Mivel tanulmányi szerződésem volt az EMV Elektromechanikai Vállalattal, ez lett az első munkahelyem. Ez a vállalat gyártotta korábban a magyar műsorszóró adóberendezéseket. Idő közben beolvadt a BHG -ba, pontosabban annak a Fejlesztési Intézete lett. Így a profiljába bekerült a telefónia is, akkortájt kezdődött a digitális telefonközpontok itthoni fejlesztése, gyártása, melyek az egykori elektromechanikus - ismertebb nevén a crossbar - rendszerűeket váltották ki.

Számomra – tervezőmérnökként - az EMV-BHG szakmailag nem nyújtott perspektívát, ezért kb. 1 év után váltottam, és az IGV Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat fejlesztőmérnöke lettem. Az asztali másológépeket fejlesztő osztályra kerültem, ahol épp akkor indult egy újabb készülék kifejlesztése. Az adottságok, a körülmények nagyon korlátozottak voltak, - mai szóhasználattal – sufnituning módszerekkel dolgoztunk. És büszkén, dagadó mellel ez úton is világgá kürtölöm, hogy olyan céget sikerült kifognom, mely elsőként a szocializmusban(!)  jogutód nélkül szűnt meg!

Nos, újabb váltás következett, a BRG Rádiótechnikai Gyár (később BRG Mechatronikai Vállalat) ipari magnetofon fejlesztése lett az újabb munkahelyem. Magyarországon akkoriban két vállalat gyártott magnetofonokat: a Mechanikai Laboratórium stúdió magnókat („hifi” hangminőség!), a BRG pedig egyrészt a kommersz kazettás magnókat (pl. MK 21),

MK 21
másrészt a profi, sokcsatornás hangrögzítőket, melyeknél nem a kiváló hangminőség volt a fő szempont, hanem a sok, egymástól független csatorna, a folyamatos, nagy megbízhatóságú működés (100.000 óra élettartam!) és a visszakereshetőség. Nem kertelek, ezeket jobbára katonai célokra (mily meglepő, fő vásárló a Szovjetunió volt), a földi repülésirányításban és egyéb olyan helyen használták, ahol a folyamatos beszédnaplózás alapkövetelmény volt. Akkoriban ilyen – igaz már kifutófélben – volt az SHR 100-as készülék család.

SHR 100

Az az 5-6 fős csapat, melybe egyedüli gépészmérnökként 81-ben bekerültem, az akkori átlagszínvonalnál sokkal jobban élt, köszönhetően az akkori viszonyok között kiugróan jól fizető ún. szolgálati szabadalmaknak. Szinte mindenkinek így lett lakása, autója, stb. Nos, azt hiszem érthető, hogy amikor én oda először betettem a lábam, azonnal kitört a szakmai féltékenység, mely majdnem közutálatig fajult… Ráadásul erre még rátett egy lapáttal, hogy pont akkor indult az új készülékcsalád fejlesztése, így tartottak attól, hogy én is tagja akarok lenni a „milliomosok” táborának.

Nagyon sok erőfeszítésembe került, mire sikerült elfogadtatni magam. Viszont a műszaki pályafutásom legszebb évei voltak, mert az én feladatom volt a berendezés teljes mechanikai konstrukciója, a „doboztól”, azaz a váztól a futóművön (ez a szalagtovábbító mechanika) át, egészen a dizájn elemekig. Természetesen ipari formatervezőt is bevontunk a munkába, nem véletlenül éppen azt a Radnóti Györgyöt, aki az MK 21 kazettás magnó formatervét is megalkotta.

Megjegyzem, hogy aki nem dolgozott hasonló munkakörben, az nem is igazán tudhatja, hogy a fejlesztés mennyi vérrel és verejtékkel jár, hiszen parancsszóra és napra pontosan nem lehet kitalálni újdonságot. Sokszor tökéletesnek vélt megoldás a szemétkosárban kötött ki, és nem volt ritka, hogy amíg rájöttem az igazi megoldásra, hosszú hetek teltek el. (Megjegyzem, hogy nekem a legjobb ötletek mindig a legkisebb helyiségben ugrottak be…)

Szumma szummárum, néhány év alatt jutottunk el a prototípusig, azt követően pedig indult a gyártásba vezetés. Így született meg az új, SHR 400-nak keresztelt készülék család.

SHR-400

Megjegyzés: a fenti évszámok kissé pontatlanok, ráadásul a csatorna szám (4-től 32-ig) függvénye volt  a szalag szélesség (¼”, ½” és1”). Viszont szeretném felhívni a figyelmet a „kiemelkedő világszínvonalú” minősítésre.


SHR-400

Idő közben a különböző fejlesztési részlegeket - mondjuk így, kiszervezték - vagyis ezekből alakult meg  a BRG Fejlesztési Intézet.

Természetesen volt alapja a kollégák kezdeti féltékenységének, hiszen az SHR-400-ra vonatkozóan is születtek új szolgálati szabadalmak, melyeknek jelentős arányban én is haszonélvezője lehettem volna, ha…

Mindez a 80-as évek végén történt, amikor már érezni lehetett a változás szelét. Ez egy politika mentes blog ugyebár, nem is firtatom mélyebben. Néhány készülék kül - és belföldön még eladásra került ugyan, kaptam is utánuk némi találmányi pénzt. De a legnagyobb potenciális vásárló, a Szovjetunió megszűnt létezni, így a rendszerváltás elsöpörte az én agyon dédelgetett „milliomos feltaláló” vágyálmomat. És ahogy egy korábbi bejegyzésben már említettem, a 14-15 éves műszaki pályafutásom ezzel véget is ért.

(A képek forrásai: radiomuseum.org, magnomuzeum.hu)

Epilógus

A BRG Fejlesztési Intézet igazgatója Jánosi Marcell (1931 - 2011, Állami Díjas gépészmérnök, közgazdász) lett, aki 1957-től dolgozott a BRG -ben, először főtechnológusként, majd  főkonstruktőrként, illetve főosztályvezetőként. Számos találmány fűződik a nevéhez, mint pl. a háromsebességes M8 Calypso magnó, vagy az automatikus hidraulikus fröccsöntőgép.

Legjelentősebb alkotása azonban az MCD típusú, 3,0” -os mikro floppy, az úgynevezett kazettás floppy.

Mikro floppy

Amikor ennek szabadalmi ideje lejárt, Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a floppyi után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobb 8 inch -est. A japánok is kíváncsiak voltak rá, majd el is készítették a Jánosiéra leginkább hasonlító floppyt.

A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizedekkel megelőző, 3 hüvelykes floppy lemezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.

(Minő véletlen: a mikro floppy ugyan abban az évben - 1974-ben - született, amikor a Rubik-féle bűvös kocka...)

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Jánosi Marcell fejlesztette ki a LEGO -nál 1993-tól egészen 2001-ig használt mikromotort.

Mikromotor

(Forrás: Wikipedia, klikk.blog.hu)


20 June 2017

Unokázás ... "... fülembe forró ólmot öntsetek, ... tiporgyatok rám durván, gazul ..." (I. rész)

Nézve, hallgatva friss nyugdíjas ismerőseimet, barátaimat, felvetődik bennem a kérdés, hogy:

"mi már csak ezt tudjuk csinálni ?"

Jaj ! Már megint mit csináltatok a kisunokámmal ?

Még mielőtt keresztre lennék feszítve, közlöm, hogy teljesen megértem azokat, akik friss nyugdíjasként, tengernyi (??) szabadidővel rendelkezvén, a kisunokák felé fordulnak és megpróbálják behozni azt a sok munkával töltött időt, aminek következtében talán el kellett hanyagolniuk a feltörekvő nemzedéküket.
De ebben a kérdésben is mértéktartást javasolnék, mint most már 1+1+0.5=2.5 nagypapa.
(az 1+1 a másodszülött lányom, Vikus néni révén, a 0.5 vice nagypapaság a párom fia révén jött össze. Végem ! Csupa nő !)
 
Unokák (1+1+0.5 = 2.5)

Néhány általam tapasztalt feszültség- és veszélyforrás:
  • egyrészt legalább 3, a mai értelemben vett generációt kell visszafelé ugranunk - 1 a gyerekeinkkel, +2 pedig az unokával szemben - mivel mostanában nagy a divatja a kései szüléseknek. Ez persze érthető, hiszen a nőknek is más követelményeknek kell megfelelniük, gondolniuk kell a saját életükre, szakmai munkájukra, karrierjükre is
  • a nagyszülők gyakran feleslegesen túlkompenzálják a kérdést, mindennel el akarják halmozni a piciket (legyen neki könnyebb, mint nekem volt)
  • ennek következtében elkezdik tornyozni a sok csokit, ruhát, játékot, aminek jelentős részét úgyis más eszi meg (vej, vagy a meny, kutya, macska, tengerimalac 😂), ill. durvább esetben kidobják, elajándékozzák. Persze eközben a szülők vadul hallgatnak, vagy kegyesen hazudnak: "köszönjük anyuka/apuka, de jó, mert akkor már 10 pár van ebből a cipőből !"
  • a feleslegesen vett ruhákat, cipőket a picik hamar kinövik és a kivagyiságból vett márkás cuccok hamar az FKF gyűjtő teherautójának a vezetőfülkéjében kötnek ki 
A kisgyereknek pedig nem márkás ruhákra, hanem szüleik szeretetére és odafigyelésére van szükségük, mert az a fontos a személyiségük fejlődésében ! Hol van már az az időszak, amikor egy kedvenc kis barna maci képes volt betölteni a mostani építő, fejlesztő játékok, a divat filmsorozat figurák és az anorexiás babák helyét ?! És az ütött-kopott, de guruló rollerekról már nem is beszélnék.
De voltak még kedvencek: 
  • hegedülő kismalac (hátul a lemezkulcs forgott)
  • piros, kormányozható, sebváltós kabrió kisautó
  • lemezárugyári tejesautó
  • lendkerekes kismotor
  • fejnyomás után induló lendkerekes autó
  • műanyag rakétakilövő
  • nyelvet nyújtogató pléh takarékpersely
  • fadeszka 4 golyóscsapággyal, cukorspárgával irányítva, azaz a "gágyé"

19 June 2017

Állati bolondságok, 3. rész: Pisze



Van máááááááááááááásik!
Bolka után 1-2 hónapos gyász után megérkezett Pisze. Ő szintén egy mentett lánycica, csak a beszerzési forrás változott. Állítólag 2015 szeptemberében született, nekünk tavaly januárjában szállították (!) házhoz.

 Pisze I.

Hagyomány tiszteletből őt is Macseknak, Macskának, jobb esetben Cicának szólítjuk.
Alig lakta be az új otthonát, pár nap múlva már tüzelt, úgyhogy nagyon hamar ivartalaníttattuk. Természetesen ő is macskából van, de a Bolkától eltérően bújós, és gyakran dorombol. Viszont minden jel arra mutat, hogy ugrós fajta, így kénytelenek voltunk macskahálót felszerelni az erkélyre.

Pisze II.

Gyanús, hogy gyárilag hibás lehet, mert nyávogni még sosem hallottuk, helyette csak nyikorog, mint a kenetlen ajtózsanér.
Szintén imád szekrénybe bemászni, de főleg télen inkább az ágyneműtartót részesíti előnyben. Mivel még kölyöknek számít, és hiába van legalább három körmöző alkalmatosság rendszeresítve, előszeretettel mani- és pedikűrözik a kanapén és a tapétán…
Én nagyon tartózkodó vagyok vele, mert Bolkánál ugyebár volt szerencsém megtapasztalni, milyen is egy kiadós macskaharapás. Ha őnagyságát némi erőszakkal lehet csak arrébb tessékelni, akkor ez a haditett a feleségem előjoga…
Még nincs két éves, de jócskán 5 kilós és a testméreteit illetően egy kifejlett kandúr térden állva könyörögne a receptért…

Pisze III.

Tessék összevetni az asztal és a macska méreteit!
Pisze fiatalságát és a mi érettebb korunkat tekintve csupán egy kérdés merül fel: vajon ki kit fog túlélni?



18 June 2017

A kisegér hanyatt dönti a nagyelefántot (a nagyelefánt a földön hempereg és keservesen zokog)

Na, Gyuri bácsi, ez a Te szakmád volt valamikor !

Történt ugyanis, hogy Gabi bácsi (kisegér) megújította a szerződését az egyik nagy szolgáltatónál (nagyelefánt) és ezzel ott egy fogyasztást követő (?) ellenőrző fiókot nyithatott.
És ahogy teltek a hónapok, egyre furcsább lett a számára, hogy a valós fogyasztása és a fiókban elé tárt felhasználások köszönő viszonyban sincsenek.

Na ekkor a kiképzett és gyakorlatot szerzett TÜV CERT auditor vérszemet kapott (tudjuk, hogy ezek borzalmas emberek, kerülje őket, aki csak tudja), nekiesett a saját kontójára, éjjel-nappal folyamatosan tesztelni a szolgáltatást.
És elképesztő dolgokat tapasztalt, a cég folyamatosan turkál a zsebében, rendszeresen fosztogatja !
Észrevételeivel az online mail csatornán keresztül  hibaüzenetekkel (eddig XXIV !) árasztotta el az ottani ügyfélszolgálat fegyelmezetten válaszolni próbáló - az ügyben egyébként vétlen - munkatársait.
Mivel közölték vele, hogy 30 napos a belső szabályzat szerinti bejelentés feldolgozási határidő, Gabi bácsi rémülten emlékezett vissza a közszolgálati munkatársak között eltöltött mérsékelten kellemes időszakára.
Akkor most cseberből-vederbe ?
De az auditori felkészítésen - a TÜV Rheinland 2*2 hetes, kommandós szintű kiképzésén - minden ilyen esetre kiképezték.
A tanfolyami felkészítő oktatásokat a résztémákban az ország - abban az időben a tanfolyamot végző cégnek volt erre kerete - legjobb szakemberei és a képzést végző tanúsítóhely vérprofi auditorai tartották.
(állítólag egyes auditorokat követlenül a dél-amerikai dzsungelből hozták a képzésre helikopterrel, ahol kormos képű tengerészgyalogosnak és a Delta Force újoncainak tartottak bemutatókat egykezes torokfojtásból)
Tehát Gabi bácsi, mielőtt akciózni kezdett volna, a napi BKV járatokon imbolyogva, otthoni fűnyírás szünetében holt koszosan, porosan, cseresznyeszedés közben lila ragacsos kézzel, tesztelt és felvette bizonyító erejű screenshot -jait a mobiljáról ill. a notebook -járól is.

Mauzi
Jaj, ne bánts mauzi ! Hiszen 15 éve jó barátok vagyunk !

Szabályos test-user feljegyzéseket készített minden tapasztalt hiányosságról és PDF állományokban megküldte ezeket a szolgáltatónak, így hetek alatt megismerkedett az ott dolgozó összes munkatárssal, nekik saját nyilvántartásában partneri sorszámot adott, aki ismételten jelentkezett, azt le "7 - eskézte" és barátságosan jelezte 
(Mivel Gabi bácsi először éjjel próbálkozott és a telefont a telephely őrkutyája (CACIB CAC Nagydíj 2016) vette fel - a szolgálatos őr éppen a mellékhelyiségben volt - a németjuhász egy vakkantással lerázta Gabi bácsit, hogy most éppen a vacsora szálkás törésű libacombját szopogatja és ne zavarja, mert a torkán akadhat egy-egy éles darab, tehát így az őrkutyáé lett az 0. -ik sorszám)  
a végén, hogy amennyiben céges belső buli lesz, mint régi ismerőst, stabil levelező partnert, ugyan hívják már meg. Majd néhány szál sósropi és műanyag kispohár bubisvíz mellett elüldögél a sarokban, nem fogja zavarni a fiatalabb generáció vidám acid-partiját.
A jelenleg 9 -re bővült partneri lista magyarázata, hogy az első jelzések hatására a levelező partnereit az Egyedi Igénykezelés Csoport munkatársai közül jelölték ki és PDF anyagainak áttanulmányozása után azokat átadták a szakembereknek mélyvizsgálatra jelenleg ez az állás, olvasgatják, de nem tudják értelmezni a magyar szöveget, atipikus dislexia minősített esete.

Az ügyfeles kollégák pszichológiai képzést is kaphattak, tudják hogyan kell kezelni az olyan félőrülteket, mint pl. a Gabi bácsi. 


Sanda Janda, Gabi bácsi a TÜV CERT auditor akció közben

De Gabi bácsi nem nyugszik, mint közismert, a TÜV CERT auditorok borzalmas emberek, aki tudja, messziről kerülje ezeket !
Szívósak, elpusztíthatatlanok, ha leülnek valakivel egyezkedni, előtte felkészülnek annak életéből - általános iskolai ellenőrzőjüket a netről átolvassák, fácse, twitter, likedin és tinder profiljukat feltörik, a szaftos képeket kimásolják - állandóan más munkájában turkálnak és kíméletlenül rátapintanak a hiányosságokra, nem hagyják a hibázókat nyugton, amíg ki nem javítják ezeket az utolsó betűig, tehát ezek egy undorító, sunyi, hibaleső, másokat molesztáló, izgága emberek, pfúúújjj ! 
De Gabi bácsi örül, hogy sikerült beverekednie magát közéjük, mindjárt a legjobbak közé, az első sor közelébe ! 😁😁😁 
Gabi bácsi szívós munkával - a tanultak szerinti kommandós egykezes fojtogatóssal - könyörtelenül hanyatt lökte az igénytelen, hibát-hibára halmozó, publikált alkalmazásait teszteletlenül sok tízezer/százezer/millió ügyfél elé tevő fejlesztőket.

Az ügyfélszolgálat lelkiismeretes ügyintézői (3. -tól 9. -es nyilvántartási sorszámig) jelenleg elnézést kérő - mások hülyesége helyett is - mosakodó leveleket írnak kötelességből, hogy minden bejövő üzenet lekezelt, megválaszolt legyen, nehogy a havi csoportértekezleten a kontrollingos kolléga prémium megvonására tehessen javaslatot.

Ugye Gyuri bácsi jól tolom ?!

A legutolsó fázis szerint Gabi bácsi az éjfél utáni (00:04) szolgáltatási időszak váltást követően 103 órán keresztül végigkísérte a nullázási, megjelenítési, újratöltési, ügyfél riogatási folyamatot egészen a számla kifizetéséig.
(piros köröcskével fenyegetik, hogy tartozása van, de a számla még sehol, 103 órát kell rá várni, nem lehet beírni az utalásnál a számla azonosítót. Jó, mi ?) 
Gabi bácsi a 3.-ik 15 oldalas zárójelentés kiegészítését (már összesen 32 oldal PDF, screenshot -okkal teletűzdelt) elküldve békésen sétálna az utcán, de hívogatják a szolgáltató klf. szakemberei, akiket Gabi bácsi a nyugdíjba készülő idegorvos rezignáltságával fogad ("na hogy van a kedves beteg ?"), az utcáról magyarázza el, hogy miként működik rosszul a költségfigyelő rendszerük.
Jelenleg hétvégére házi feladatként azt adta ki egy kedves hölgy "betelefonálónak", hogy hétfőre készüljön jól fel a rossz SMS üzeneteik javításából, mert témazáró tesztírás következik és 50% a 2 -es szint.

Ha az ügyfélszolgálatra befut Gabi bácsi "Üdv: PG" monogrammal aláírt soron következő levele (eddig XXIV), az ügyfelesek egymás kezéből kapkodják ki a kiskönyvet, hogy betegszabadságra kéredzkedjenek ! 😁😁😁
most érkezett friss hír 
A nagyelefánthoz csatlakozott egy fiatal, életerős elefántbika.
A problémákat megoldani ő sem tudja, de legalább most eggyel többen tudnak trombitálni.
mégfrissebb hír
 A nagyelefánt végre abbahagyta a földön hempergést, a keserves zokogást és nekilátott a hiányosságok felszámolásának.
De az elefántok lassúak, mint tudjuk ... 
És néha nem abba az irányba indulnak el, mint amelyikbe kellene.
Néha-néha azért javítanak egyet a hibákból, de az egyik legnagyobb brand nevét, az iPhone -t rendszeresen IPhone -nak írják, biztos titokban egy kínai hamisítványt árulnak.

17 June 2017

Állati bolondságok, 2. rész: Bolka



Ő itt Bolka, a lány(!) cicánk. A neve és a neme közötti ellentmondást úgy oldottuk fel, hogy Macseknak vagy egyszerűen Macskának hívtuk.

Bolka

Miután szegény Adri kutyánktól elbúcsúztunk, én – mint az 1. részben említettem – nagyon határozottan kijelentettem, hogy ide többet állat nem jön. De következetességem csak néhány évig tartott, mert életem párja elkezdett puhítani, hogy nagyon szeretne egy újabb állatot, legalább egy macskát. A lányom – aki akkor már nem lakott velünk - pár hónappal korábban szerzett (örökbe fogadott) egy mentett lány cicát, a Lénát. Nos, a nejemnek ez adta a tippet. Ameddig bírtam, tartottam magam, de végül is nagy sóhajtások közepette 2007-ben rábólintottam. Hát így lett a Bolka, akit onnan szereztük be, ahonnan a lányom az övét.

Volt egy testvére is, akit természetesen Lolkának hívtak, ám őt más gazdi szemelte ki, így maradt nekünk a Bolka. Kb. 3 hónapos lehetett, mikor elhoztuk. Mivel kutyához voltunk szokva, elég sokáig tartott, míg megtapasztaltuk, hogy egy kutya az kutya, egy macska pedig macska, teljesen más lelkületű állatok.   

Egy macskával persze kevesebb a gond: azonnal szobatiszta, nem kell sétálni vinni, stb. Nejem nagy bánatára a mi Bolkánk nem volt igazán hízelgő, bújós típus, dorombolni szinte soha sem hallottuk. De nyugodtan kiengedhettük az erkélyre, soha sem próbált átugrani a rácson. (Azt mondják, kétféle macskatípus van: az ugrós és a nem ugrós. Nos, a mienk nem volt az.) És csak száraz macskakaján élt, meglepő módon sohasem kuncsorgott leeső falatokért.

Viszont előszeretettel fészkelte be magát egy-egy nyitva hagyott szekrénybe. Ha nem vettük észre, hogy beslisszolt, képes volt odabent órákat eltölteni. Ennek a levét egyszer az én bőrkabátom itta meg, ugyanis azon körmözött a kis drága…

Felejthetetlen emlék, hogy egyszer a kanapénk kinyitásakor nem vettem észre, hogy ott ugra-bugrál, és beszorult a két összezáródó rész közé. Üvöltött, mint a sakál, én megpróbáltam rögtön kiszabadítani, ami persze nem sikerült, viszont a mozdulatomat támadásnak vélte, és tűhegyes fogaival jó erősen beleharapott a bal kezem hüvelyk és mutatóujja közötti lágy részbe.  Na, akkor már ketten üvöltöttünk. A gordiuszi csomót végül is a feleségem vágta át, visszanyitotta a kanapét, így Bolka rögtön kiszabadult és rögtön el is rohant. Én a fájdalomtól eltorzult arccal rácsodálkoztam, mekkora lélekjelenléte volt a nejemnek. Miután meggyőződtünk arról, hogy a macskának az ijedtségen kívül más baja nem lett, a kezem állapota került előtérbe. Szinte nem is vérzett a harapás helye, csak nagyon fájt. Gondoltam, előbb-utóbb majdcsak rend bejön. Ám nem így történt, másnapra luftballon nagyságúra dagadt. Nosza, irány az SZTK sebészeti ügyelete. Tetanusz, sebtisztítás, ÁNTSZ, naponkénti kötözés következett, és szerencsére pár nap alatt rendbe jött. Akkor tanultam meg, hogy a macskaharapás nagyon veszélyes, mert a nyála tele van baktériumokkal, még akkor is, ha soha sem megy ki a lakásból.

Kb. 8 éves korában, 2015 őszén feltűnt, hogy az állat alig evett és nem volt széklete sem, magyarán valami nem stimmelt vele. Naponta jártunk az állatorvoshoz, minden alkalommal infúziót és injekciókat kapott, de hiába. Aztán röntgennel és ultrahanggal kiderítették, hogy az egyik húgyvezetékét egy kő zárta el, melynek következtében az egyik veséje háromszor akkora lett, mint a másik… Egy ízben a javulás jelei mutatkoztak ugyan, de másnapra visszaesett. És látszott szegénykémen, hogy nagyon szenved, csak gubbasztott az egyik sarokban.

Sajnos, amitől tartottam bekövetkezett, a történelem megismételte önmagát, Bolka esetében is meg kellett hoznunk azt a bizonyos nagyon nehéz döntést…

Bolkától tehát viszonylag fiatalon vettünk búcsút. És bár ő „csak” egy macska volt, az elvesztése legalább akkora fájdalmat okozott, mint az Adrié. 




15 June 2017

Őfelsége I. Misi bácsi udvari bolondja(i) voltam(tunk) (Magyar népmese I. rész)

Őfelsége udvara, mindenki a helyén ?



Őfelsége I. Misi bácsi csendes, szerény uralkodó volt, a nép szerette, tisztelte.
Nem volt hivalkodó, minden reggel pirkadat után bement a palota tróntermébe és az ablakokat kinyitva kiszellőztette az állott palotaszagot.

Ha téli idő és nagy hó volt, akkor körbelapátolta - a még alvó szolgák helyett is - a palota környékét, hogy lássák, ő is a nép közül jött és nem húzatott karóba ezért a henyélésért senkit. A trónterem csendjében nekilátott az előző napi, lovas futárral beérkezett pergamenek átolvasásába és elkezdte aznapi királyi rendeleteinek megírását korszerű mártogatós libatoll pennájával. Íródeákot, kódexmásolókat sohasem alkalmazott, pacát sohasem ejtett.

A rendeletek megfogalmazása, nyelvezete tiszta vonalvezetésű volt, meglátszott, hogy I. Misi bácsi korábban kobzos dalnok volt, ott figyelni kellett, hogy az ivó közönsége megértse a dallamot és a strófák szövegét is.
Akkoriban elég volt egy félreérthető utalás a mindenkori várúrra, vagy rablóvezérre nézve és már jöttek is a zsoldos martalócok, lehetett újraépíteni a kármentőt.
Őfelsége I. Misi bácsi gyakran kisétált a palotából, hogy megnézze "használt-e a megöntözés, a pártos honfi vér ?" 😂.
Ilyenkor csak ritkán vette igénybe a palotához rendszeresített hatlovas díszfogatot Laci kocsissal, hanem saját kordélyán porzott el, hogy a szomszéd uralkodókkal egyeztesse az legújabb kivetendő tizedet. De előtte a "Szerbusz Nép !" felkiáltással üdvözölte a kapu elé, az ő köszöntésére összesereglett pórnépet (term.tech: flashmob, villámcsődület), akik "Szerbusz Misi Király !" kórussal feleltek.

Az elmúlt 30 nap slágerei