2017-06-25

Az egykori fejlesztőmérnök nosztalgiázik

Akkor induljunk el a kályhától!

1978 nyarán diplomáztam a Műegyetem Gépészmérnöki Karán, a Műszertechnika (finommechanika-optika) ágazaton.

Mivel tanulmányi szerződésem volt az EMV Elektromechanikai Vállalattal, ez lett az első munkahelyem. Ez a vállalat gyártotta korábban a magyar műsorszóró adóberendezéseket. Idő közben beolvadt a BHG -ba, pontosabban annak a Fejlesztési Intézete lett. Így a profiljába bekerült a telefónia is, akkortájt kezdődött a digitális telefonközpontok itthoni fejlesztése, gyártása, melyek az egykori elektromechanikus - ismertebb nevén a crossbar - rendszerűeket váltották ki.

Számomra – tervezőmérnökként - az EMV-BHG szakmailag nem nyújtott perspektívát, ezért kb. 1 év után váltottam, és az IGV Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat fejlesztőmérnöke lettem. Az asztali másológépeket fejlesztő osztályra kerültem, ahol épp akkor indult egy újabb készülék kifejlesztése. Az adottságok, a körülmények nagyon korlátozottak voltak, - mai szóhasználattal – sufnituning módszerekkel dolgoztunk. És büszkén, dagadó mellel ez úton is világgá kürtölöm, hogy olyan céget sikerült kifognom, mely elsőként a szocializmusban(!)  jogutód nélkül szűnt meg!

Nos, újabb váltás következett, a BRG Rádiótechnikai Gyár (később BRG Mechatronikai Vállalat) ipari magnetofon fejlesztése lett az újabb munkahelyem. Magyarországon akkoriban két vállalat gyártott magnetofonokat:
  • a Mechanikai Laboratórium stúdió magnókat („hifi” hangminőség!)
  • a BRG pedig egyrészt a kommersz kazettás magnókat (pl. MK 21)

Nyugdíjas
  • másrészt a profi, sokcsatornás hangrögzítőket, melyeknél nem a kiváló hangminőség volt a fő szempont, hanem a sok, egymástól független csatorna, a folyamatos, nagy megbízhatóságú működés (100.000 óra élettartam!) és a visszakereshetőség
Nem kertelek, ezeket jobbára katonai célokra (mily meglepő, fő vásárló a Szovjetunió volt), a földi repülésirányításban és egyéb olyan helyen használták, ahol a folyamatos beszédnaplózás alapkövetelmény volt. Akkoriban ilyen – igaz már kifutófélben – volt az SHR 100-as készülék család.

Nyugdíjas

Az az 5-6 fős csapat, melybe egyedüli gépészmérnökként 81-ben bekerültem, az akkori átlagszínvonalnál sokkal jobban élt, köszönhetően az akkori viszonyok között kiugróan jól fizető ún. szolgálati szabadalmaknak. Szinte mindenkinek így lett lakása, autója, stb. Nos, azt hiszem érthető, hogy amikor én oda először betettem a lábam, azonnal kitört a szakmai féltékenység, mely majdnem közutálatig fajult… Ráadásul erre még rátett egy lapáttal, hogy pont akkor indult az új készülékcsalád fejlesztése, így tartottak attól, hogy én is tagja akarok lenni a „milliomosok” táborának.

Nagyon sok erőfeszítésembe került, mire sikerült elfogadtatni magam. Viszont a műszaki pályafutásom legszebb évei voltak, mert az én feladatom volt a berendezés teljes mechanikai konstrukciója, a „doboztól”, azaz a váztól a futóművön (ez a szalagtovábbító mechanika) át, egészen a dizájn elemekig. Természetesen ipari formatervezőt is bevontunk a munkába, nem véletlenül éppen azt a Radnóti Györgyöt, aki az MK 21 kazettás magnó formatervét is megalkotta.

Megjegyzem, hogy aki nem dolgozott hasonló munkakörben, az nem is igazán tudhatja, hogy a fejlesztés mennyi vérrel és verejtékkel jár, hiszen parancsszóra és napra pontosan nem lehet kitalálni újdonságot. Sokszor tökéletesnek vélt megoldás a szemétkosárban kötött ki, és nem volt ritka, hogy amíg rájöttem az igazi megoldásra, hosszú hetek teltek el. (Megjegyzem, hogy nekem a legjobb ötletek mindig a legkisebb helyiségben ugrottak be…)

Szumma szummárum, néhány év alatt jutottunk el a prototípusig, azt követően pedig indult a gyártásba vezetés. Így született meg az új, SHR 400-nak keresztelt készülék család.

Nyugdíjas

Megjegyzés: a fenti évszámok kissé pontatlanok, ráadásul a csatorna szám (4-től 32-ig) függvénye volt  a szalag szélesség (¼”, ½” és1”). Viszont szeretném felhívni a figyelmet a „kiemelkedő világszínvonalú” minősítésre.


Nyugdíjas

Időközben a különböző fejlesztési részlegeket - mondjuk így, kiszervezték - vagyis ezekből alakult meg  a BRG Fejlesztési Intézet.

Természetesen volt alapja a kollégák kezdeti féltékenységének, hiszen az SHR-400-ra vonatkozóan is születtek új szolgálati szabadalmak, melyeknek jelentős arányban én is haszonélvezője lehettem volna, ha…

Mindez a 80-as évek végén történt, amikor már érezni lehetett a változás szelét. Ez egy politika mentes blog ugyebár, nem is firtatom mélyebben. Néhány készülék kül - és belföldön még eladásra került ugyan, kaptam is utánuk némi találmányi pénzt. De a legnagyobb potenciális vásárló, a Szovjetunió megszűnt létezni, így a rendszerváltás elsöpörte az én agyon dédelgetett „milliomos feltaláló” vágyálmomat. És ahogy egy korábbi bejegyzésben már említettem, a 14-15 éves műszaki pályafutásom ezzel véget is ért.

(A képek forrásai: radiomuseum.org, magnomuzeum.hu)

Epilógus

A BRG Fejlesztési Intézet igazgatója Jánosi Marcell (1931 - 2011, Állami Díjas gépészmérnök, közgazdász) lett, aki 1957-től dolgozott a BRG -ben, először főtechnológusként, majd  főkonstruktőrként, illetve főosztályvezetőként. Számos találmány fűződik a nevéhez, mint pl. a háromsebességes M8 Calypso magnó, vagy az automatikus hidraulikus fröccsöntőgép.

Legjelentősebb alkotása azonban az MCD típusú, 3,0” -os mikro floppy, az úgynevezett kazettás floppy.

Nyugdíjas

Amikor ennek szabadalmi ideje lejárt, Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a floppyi után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobb 8 inch -est. A japánok is kíváncsiak voltak rá, majd el is készítették a Jánosiéra leginkább hasonlító floppyt.

A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizedekkel megelőző, 3 hüvelykes floppy lemezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.

(Minő véletlen: a mikro floppy ugyan abban az évben - 1974-ben - született, amikor a Rubik-féle bűvös kocka...)

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Jánosi Marcell fejlesztette ki a LEGO -nál 1993-tól egészen 2001-ig használt mikromotort.

Nyugdíjas

(Forrás: Wikipedia, klikk.blog.hu)


3 megjegyzés:

  1. Hahh !
    Azok a boldog, szép, gondtalan idők Gyuri bácsi !

    VálaszTörlés
  2. Remek cikk volt Gyuri bácsi.Gratulálok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te jó ég, ezt már több, mint két éve írtam. Lázikám, nyilván nagyon lassan, aprólékosan olvastad...:-)

      Törlés

Előre is köszönjük !
(az Ismeretlen / Unknown hozzászólásokat csak akkor publikáljuk, ha a kommentelő az üzenetben azonosítja magát a nevével)

Az elmúlt 30 nap slágerei