Gabi bácsi a Németvölgyi úton

a felderengő gyermekkor, Gabika játszik

Az idő előre haladtával a memóriából sok fiatalkori emlék törlődik, de néhány mélyen belevésődik.
Valószínűleg ezek fognak leperegni a végén, mint az "Élet filmje".
Gabi bácsi napsugaras és pajkos gyermekkorának egy jelentős részét egy - a Németvölgyi út elején lévő - harmadik emeleti lakásban töltötte.

 
Volt belső udvar, lift, gang, pince, házmester (Gyurkó bácsi az asztalos, a lányaival együtt) és volt erkély is, amiről szép kilátás nyílt alant az utcára, a szomszédos villaépületre és az Istenhegyi út kezdő szakaszára.


Ehhez a korszakhoz sok szép gyermekélmény kapcsolódik:

• a lebetonozott belső udvaron lehetett játszani a házbéli gyerekekkel. Egy fogócska alkalmával Gabikát úgy hanyatt lökték az udvaron lévő ülőpad tetejéről, hogy beverte a fejét és 3 napig feküdt filmszakadásos agyrázkódásban. Egyesek szerint ez a baleset nem múlt el nyomtalanul és időnként észrevehető Gabi bácsi viselkedésén is
• de a gang is kiemelt helyszín volt, itt nézte feszült figyelemmel, amint a két vásott idősebb kamasz testvér (Laci bácsi és a Dzsordzs bácsi) papírba csomagolt filmekkel füstbombát csináltak és a szomszédokat riogatták a 60 -as évek elején
• még mindig a szeme előtt van az a jelenet, amikor a két bátyus nem jött időben haza és Anci néni felsorakoztatta őket a konyhában számonkérés céljából. Gáborka jót kacagott, amikor elcsattantak az első anyai pofonok. Már akkor is ilyen pikírt, kárörvendő gyerek volt, ezen tulajdonságjegyeit az évek során tökélyre fejlesztette
• nagy érdeklődéssel figyelte, ahogy a nagykamasz bátyusok (a fő spíler a Laci bácsi volt) a konyhai tűzhely segítségével törött ólomkatonákat javítottak. Agyagból egy kockát formáltak, majd azt megfelezték és a 4 sarkon gyufaszál segítségével összevezették a két felet. Ezek után egy hibátlan figurát félig belenyomtak a két fél formába, oldalról  beömlőnyílást is kiképeztek. A törött figurákat megolvasztották, majd a beömlő nyíláson feltöltötték az összezárt formát. A művelet végén a kihűlt öntvényt letisztították, befestették, ahol kellett és előállt egy új, hibátlan ólomkatona. Gabikában ez a leleményesség mély nyomokat hagyott
• de szintén csodálta, hogy a bátyusok fából egy szabályos focipályát építettek az akkori nagy gombfoci lázban. A pálya zöldre volt festve, fehérrel meg volt vonalazva, volt kapu fehér gézhálóval és Marklin elemekből - zseblámpa izzókkal a négy sarokban - esti világítás is. A kapuk hátsó kerete alatti résen egy vonalzó darabra lombfűrésszel kivágott vetődő kapust lehetett mozgatni, ami igazán profi megoldás volt. Viszont Anci néni furcsállotta, hogy egyes kabátjairól rendszeresen eltűntek a gombok, ugyanis akkor szurokkal egymásra ragasztott, egyik oldalon ferdén megreszelt gombokkal játszották a gombfocit. (A később megjelenő kapható egyen gombfoci figurákkal nem lehetett játszani, nem volt egyéni beállításokra lehetőség. Nem beszélve arról, hogy a kapusokat élire állított gyufás skatulyák jelentették) Varázslatos csatákat lehetett játszani, akár saját esti világításnál is. Zseniális volt !
• de voltak botrányos események is. Egy alkalommal Anci néni színházba ment, a 3 gyerek tombolni kezdett a lakásban. Leszedték a kihúzható ágyak fejpárnáit, abból a földön oldalkocsis motorokat szimulálva egymást lőtték papírgalacsinos gumicsúzlikkal. De később cipők és papucsok is repkedtek, aminek következtében az előszoba felé nyíló ajtó alsó üvege kitörött. A színházi élményektől feltöltődött Anci nénit hazatérve egy romossá amortizált lakás fogadta, pillanatok alatt elpárolgott a művészi élmény
• Anci néni - a 3 gyerektől nehezen tudott volna napi 8 órát dolgozni - hogy a jövedelmét kiegészítse, a lakásban az ismerősök csemetéinek német nyelvű óvodát/gyermekmegőrzőt üzemeltetett. Természetesen Gabika is részt vett ezeken a nyelvi foglalkozásokon, de a mai napig csak annyit tud németül, hogy: nicht vor dem kind. Egy alkalommal csoportképet készítettek a gyerekseregről és Anci néni kapacitálta Gáborkát, hogy álljon be a sorba. Akkor sem lehetett és azóta sem lehet erre rábírni ezt az embert. Anci néni egy prakkerrel (szőnyegek kiporolásához szükséges eszköz volt) jól elfenekelte Gáborkát, aki krokodilkönnyekkel szerepelt a képen
• a ház LÉGO pincéjében vészelte át az 56 -os ostromot 3 évesen, gumibugyiban és halvány emlékei vannak, hogy főtt krumplit ettek időnként, ha tudtak szerezni a zöldségesnél. Ezek a képek az első megmaradt emlékek
• később Gyurkó bácsi asztalos műhelye is itt funkcionált és mindig élvezet volt nézni az intarziás bútorok firnájszolását. Az asztalos a végén kikérte Gabika véleményét, hogy: "na ez már döfi ?". A Gyurkó lányoknál is bepróbálkozott - már akkor sem akart messze menni udvarolni - de felemásra sikeredett a gyerekszerelem
• az utcai fronton, a ház aljában mesteremberek üzletei voltak és sokat látogatta Deák villanyszerelőt és Tóth cipészt a műhelyeikben. Az ott látottak alapján már szerelt villanykapcsolót, de cipőt még nem készített
• ünnepi alkalmakkor mindig a közel lévő cukrászdából hozta a névadó specialitást, a Sarokház tortát
• még a "Gyuri bácsis" középiskolai korszak előtt gyakran ebédelt a másik nevezetes helyen pirított májat krumplival és uborka salátával. Sajnos akkor még Kőbányait nem szolgáltak fel neki a Májas -ban
• Gabika jószívű volt. Egyszer kapott egy tábla csokit és jó testvérként egy darabot odatett a még alvó Laci bácsi párnájára. Volt is nagy ribillió, amikor Laci bácsi felébredt és megdöbbenve látta, hogy belefeküdhetett a csokiba és az felolvadva szétkenődött az egész ágyban. Védekeznie kellett, hogy álmában nem csinálta össze magát, nem attól barna foltos minden
• csak hallott arról, hogy egyszer Anci néni szépen felöltöztette a kis Lacikát (fehér térdzokni, fehér szandál) és elkövette azt a hibát, hogy ebben az outfit -ben leengedte játszani. Természetesen Lacika első útja az esőtől iszamóssá vált sártengerbe vezetett. Amikor hazajött bokáig sárosan, Anci néni leszidta, hogy milyen rossz kisgyerek. Lacika azt válaszolta, hogy: "nem vagyok jossz, csak ejeven !"
• a III. emelet erkélyéről nézte az Istenhegyi úton a Vöröscsillag Szálló felé száguldó konvojokat rendőrmotorosok felvezetésével. Integetett Hruscsov és Gagarin pajtásoknak is, de azok ügyet sem vetettek rá
• az erkély központi hely volt, cukorspárgára kötött 200 -as szögekkel célozgatta a ház előtt magasra nőtt gesztenyefák szúrós termését és sikongatott örömében, ha egyet sikerült behúzni a fáról az erkélyre
• mivel közel volt a szomszéd házban élő osztálytársának az erkélye, ezért cukorspárgából és két üres cipőkrémes dobozból "dedikált P2P telefont" létesítettek egymás között és a kifeszített spárga jól rezgette a cipőkrémes doboz lazán lezárt tetejét. Persze a kint hagyott spárgának nem tett jót a csapadék, de ekkor még nem tudtak beszólni semmilyen ügyfélszolgálatra
• a téli havas délutánokon a meredek Istenhegyi út kiváló terepe volt lejtmenetben a szánkós száguldásoknak, kopott is az ünnepi magas szárú cipő sarka a végső fékezésnél
• a Németvölgyi úti Mackós iskolába jövet-menet gyakran ált meg pajtásaival a Joliot Curie téren labdázni
• gyakran megálltak focizni és snúrozni  a Hollósi Simon téren is, ahol sok osztálytársa lakott és a padok voltak a kapuk, az akkori 2 Forint -ossal fúrták a snúrlyukat a puha homokba. Szórványos nyereségét Sportszelet -re konvertálta
• gyakran ment vásárolni a közeli kisboltba és egyszer visszafelé elvesztett egy 10 Forint -ost, kapott is szépen Anci nénitől. Abban az időben ez már nagy pénznek számított
• volt egy hagyományos lábbal hajtós rollere (hol volt még akkor az elektromos változat !), azt hajtotta csapágyasra száguldozás közben és vitte a műhelybe hegeszteni az eltört vázat. Vágyott egy biciklire, de az anyagi helyzet ezt nem tette lehetővé

És még sok emléket tudna Gabi bácsi sorolni, amik biztos leperegnek majd az "Élet filmje" kezdő képsorai között.