Salzburg három dologról nevezetes:
- Mozart szülővárosa
- Zenei fesztiválváros (Salzburgi Ünnepi Játékok)
- Itt forgatták a világ egyik legsikeresebb filmjének tartott „A muzsika hangját”
Ott tartózkodásunk néhány napja alatt igyekeztük a legismertebb látványosságokat megnézni:
- A Mirabell kastélyt és főleg a színpompás virágokkal teleültetett kertjét.
- A várat (Hohensalzburg), ahová siklóval is fel lehet jutni.
- A hellbrunni kastélyt, melynek parkjában 400 éves(!) vízi játék található. Ide érdemes esernyővel vagy esőkabátban menni, mert a látogatókat nem kímélve, teljesen váratlan pillanatokban beindulhat egy vízköpő, egy szökőkút, de az áldás egy kőasztal melletti ülőhelyen alulról is jöhet… Eredetileg a hercegérsek vendégeinek szórakoztatására szolgált, csakúgy, mint a makett méretű mechanikus színház, mely indítása után rengeteg aprócska ember és állatfigurát mozgat élethű módon.
A hellbrunni kastély parkjában áll "A muzsika hangja" pavilon, melyet a Leopoldskron kastélynál állítottak fel a szerelmi jelenetek forgatására.
- A német határhoz közeli Untersberget, ahol az 1320 m szintkülönbséget az Unterbergsbahn drótkötélpályás felvonóval (lanovka) küzdhetjük le.
- A Salzach folyót átszelő hidakat (az egyik korlátján szerelmespárok lakatjainak tömkelege).
- stb.
Csak kiegészítésül: RailJet-el utaztunk (bő ötórás út) 4 napig érvényes kedvezményes retúr kirándulójeggyel.
Bécs, városnézés több alkalommal
Nem véletlenül hagytam utolsóként Bécset. Több alkalommal jártunk ott, így hosszabb időszakot fog át.
Legelőször 1988-ban, egy soproni nyaralás során egy 1 napos buszos kirándulás keretében, az akkor 9 éves gyerekeinkkel. (A világútlevelet akkor már bevezették, és még néhány hónapig állt ugyan a vasfüggöny, de a Fertő tóhoz lejutáshoz még határsáv engedély kellett, viszont már a kutya sem nézte a papírokat.)
Nos, a városnézésen túl a fő úticél – mily meglepő - a Mariahilfer Strasse és a Shopping City Süd. Hát volt min csodálkozni, szinte megszédültünk a Shopping City bődületes árukészletét látva. Jut eszembe, akkor még volt vámvizsgálat, reggel az idegenvezetőnk azt javasolta, hogy visszafelé ajánlatos a vámosoknak egy két dobozos sört és/vagy egy karton Marlborot „ajándékozni”. Mi is betartottuk ezt a kérést. Hazafelé, amikor a vámosok felszálltak a buszra, a mi drágalátos Peti fiúnk jó hangosan megkérdezte: „Apu, mikor adjuk oda a vámosnak az ajándékot?”
A továbbiakban szinte minden variációban jártunk Bécsben: kocsival Sopronból (Schönbrunn), vonattal Sopronból, busszal Budapestről (éppen egy vasutassztrájk miatt nem vonattal), többször is RailJet-el Budapestről.
És természetesen majdnem minden alkalommal (tavasszal, ősszel, kora télen) a szokásos látnivalók: a Hofburg, a Ring, a Stephan’s Dóm, az Opera, a Práter, az Albertina, a Kartner Strasse, a Belvedere kastély, …
Itt említem meg, hogy a Kartner Strasse egyik mellékutcájában, a Maysedergasse-n van egy önkiszolgáló (vagy inkább svédasztalos) Rosenberger Restaurant, ahol igazi bécsi szeletet és Sacher tortát lehet enni. (Vigyázat: nem ócsó a hely! A Rosenberger egyébként egy autópályák mentén üzemelő étterem hálózat.)
Legutóbb tavaly voltunk két napra, az adventi fényeket (nem a tömeget!) megnézni.