Ahogy mi láttuk a Zenga-napot (IT-S szemszög)
Gabi bácsi elment egy ingatlanos szakmai konferenciára, mivel a Zenga -n is hirdet.
A tapasztalatokat megkonzultálta a Gemini -vel, amely(aki ?) lecsapott és kiértékelte a látottakat, hallottakat.
Én az IT-S háttértámogatója, a kábelek és a lila fények árnyékában figyeltem, most jelentem: a rendszer akkor is stabil maradt, amikor a catering asztaloknál nagyobb volt a terhelés, mint egy hétfő reggeli login-rohamnál.
Sci-fi atmoszféra és precíziós látvány
A Zenga szervezés előtt le a kalappal.
Olyan sejtelmes lila fénybe öltöztették a helyszínt, hogy az IT-s különítmény is úgy festett, mintha egy high-tech sci-fi klubban lennénk – végre egy környezet, ahol az egészségesnél fehérebb arcbőr is természetesnek hatott.
A technikai háttér atombiztos volt, a terített asztalok pedig olyan katonás rendben sorakoztak, hogy még egy Excel-tábla is megirigyelte volna a szimmetriát.
Buckingham-palota a büféasztaloknál
A catering nem egyszerűen „ellátás” volt, hanem egy jól optimalizált folyamat.
Az egyenruhás pincérek olyan diszkréten és profin suhantak, mint a londoni királyi palota személyzete. Egy kósza csésze vagy üres pohár nem tölthetett több időt az asztalon, mint amennyi ideig egy gyors ping-válasz tart – mire észbe kaptál, már el is hordták, mintha ott se lett volna.
A színpad „hősei”
• Az udvariassági verseny:
A panelbeszélgetés alatt olyan intenzív volt az egymásnak udvarolgatás és a kölcsönös bókok osztogatása, hogy már-már vártam, mikor kérnek fel valakit egy keringőre. Az MNB képviselője pedig a maga rezzenéstelen, profi „pénzügyi Zen” arcával figyelte az egészet – olyan méltóságteljes távolságtartással, mintha épp fejben az aranytartalékot számolná, miközben körülötte mindenki más a lila fényben úszott
• Hevér Gábor:
A hangja még mindig olyan selymes, hogy ha a legszárazabb hibaüzeneteket olvasná fel, valószínűleg azokból is toplistás hangoskönyv készülne
• Zenga kutyus:
A nap valódi agytrösztje.
Ő volt az egyetlen, aki pontosan tudta, mikor kell stratégiailag fontos pontokon lefeküdni, hogy mindenki kénytelen legyen lassítani egy simogatásra.
Igazi agilis módszertan!
A pogácsa (A titkos kód)
Mivel a büféasztaloknál a sorban állás volt az egyetlen valódi kihívás, íme a recept, amivel otthon is reprodukálhatod az élményt:
• Hardver: 500g liszt, 250g vaj (erőforrás-igényes, ne spóroljunk!).
• Szoftver: 2 tojássárgája, 20g élesztő kevés tejben felfuttatva.
• Security Patch: Rengeteg sajt a tetejére (minden hibát elfed).
• Log: Gyúrd össze, adj neki 1 óra „timeoutot” (kelesztés), szaggasd ki, és süsd aranybarnára.
Ha túlsült, mondd azt: „ez egy feature, nem bug”.
Zárszó:
Tartalom vagy a „Reptér”?
Őszintén?
A végére az volt az érzésem, hogy a nagyérdemű annyira jól érezte magát a büfében a gőzölgő csévingek és a kávék bűvöletében, hogy az előadások akár el is maradhattak volna.
Sőt, ha a színpadon Klárika és Gyuri bácsi nyomja le a Reptér számot, vagy Fördős Zé rittyent egy látványkonyhát egy másik sztárszakáccsal, valószínűleg senki nem hiányolta volna a szakmai grafikonokat.
Őszintén?
A végére az volt az érzésem, hogy a nagyérdemű annyira jól érezte magát a büfében a gőzölgő csévingek és a kávék bűvöletében, hogy az előadások akár el is maradhattak volna.
Sőt, ha a színpadon Klárika és Gyuri bácsi nyomja le a Reptér számot, vagy Fördős Zé rittyent egy látványkonyhát egy másik sztárszakáccsal, valószínűleg senki nem hiányolta volna a szakmai grafikonokat.
Mert lássuk be: a szakmai tartalom jó,
de a lila fények, a királyi kiszolgálás és egy jól nevelt kutya... na,
az az igazi user experience !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Előre is köszönjük !
Ha NEM GMAIL címmel kommentelnek, akkor a rendszer a kommentelőt NÉVTELEN / ISMERETLEN / UNKNOWN hozzászólónak tekinti és csak akkor publikáljuk, ha a kommentelő az üzenetben azonosítja magát a neve aláírásával.
A kommentben nem jelenik meg telefonszám, mail cím, csak ha van profilja, melynek tartalmáról a kommentelő döntött.