In Memoriam Gépkar

 Ez egy hosszú poszt lesz (display real overflow)

(frissített és lektorált verzió)

(újabb frissítések)

Gabi bácsi megemlékezik egy cégről, volt kollégáiról, az ott végzett tevékenységéről és humoros történetekkel habosít.

A posztban a volt kollégák csak keresztnevükön vannak említve és egy cég azonosítását nem tudta elkerülni.

A személyek közül nem mindenki szerepel a posztban:

István dr. - matematikus mérnök, tulajdonos, műszaki igazgató, ügyvezető

József - mérnök-közgazdász, tulajdonos, operatív vezető, ügyvezető

Marika - matematikus mérnök, témafelelős, minőségügyi vezető

Katalin - gazdasági vezető

Zsuzsa - titkárnő, mindenes

László (Laci) - vegyipari gépész, vezető tervező, témafelelős

Ákos - vegyipari gépész, vezető tervező, témafelelős

Mihály - gépészmérnök, témafelelős, tartály vizsgáló és karbantartó

Zoltán - gépészmérnök, irodavezető, hegesztőmérnök

Pál - gépészmérnök, témafelelős

Gabi bácsi - gépészmérnök, vezető tervező, vizuális tartályvizsgáló, minőségügyi vezető

Lóránt - külső daru emelési szakértő

Gabi bácsi 1995 -ben éppen állást keresett és felhívta Isvánt, volt egyetemi évfolyamtársát.

István jelezte, hogy éppen most megy át a csapatával a saját cégébe, hát ráállt, de az elején beszámlázás lesz havi minimálbérrel (akkor kb. 20.000 Ft/hó volt), Gabi bácsi számlaképes volt, hát belevágott, bár tudta, hogy erőművi és vegyipari gépész tapasztalata nincs. Egyszerű géptervezőként végzett.

És nem időrendben a fontosabb feladatok:

Kapott egy induló feladatot: egy atomerőmű (Cirmi Sicc innen !) alkatrész raktáránál az egyes elemek megnevezéseit kellett egységes, szabvány szerint elnevezésre és méret adatokra javítani.

Megkapta text file -ban a jelenlegi listát és szövegszerkesztőben tételenként javította. Abban az időben sokat járt a Szabványügyi Hivatalba és összenézte az elemek MSZ és DIN szerinti elemleírásait és javítás után elküldte a javított anyagot és azt betöltötték a régiek helyére.

A megbízás 3 évig tartott, Gabi bácsi mintegy 10.000 tételt nézett át és javított, dokumentálta a javításokat papír alapon is a megbízó erőmű számára.

Az irodai törzspéldány is hasznos volt egyes tervezéseknél, megnézhették, hogy milyen elem lehet raktáron az erőműben és mi a szabványos megnevezés.

Volt, hogy heteket töltött a cég telephelyén és ott egy szabad bérlakásban aludt, a  hétvégén hazament.

Mivel egy jó darabig nem tudott számlát benyújtani, ezért zacskós kakaó és kifli volt az étkezése, hogy hazafelé meg tudja venni a buszjegyet is. Kapott otthon eleget !😂

De meg is érdemelte, 2 gyerekkel egy kívülről vakolatlan házban, nem volt könnyű időszak.

Következett egy feljáró lépcső tervezése a vegyszer lefejtő állomás feljárójához.

Gabi bácsi utánanézett és a lépcső képlet alapján felületkezett rácsos elemekből megtervezte. Ez nem volt nehéz feladat.

Egy egyszerűnek látszó feladat következett. Lacival fel kellett mérni a turbinacsarnok oszlopainak számozását. Együtt kúsztak a magasban a porban.

A tervdokumentáció elkészült.

(lentebb az idevonatkozó sztori)

Déli nagyváros erőművében csővezetékek felmérése a Lacival. Csúszás-mászás az 5 cm vastag porral beborított csöveken. A munka után Gabi bácsi ruháját egyenesen a kukában kellett dobni a mosógép védelme érdekében.

És jött egy nagyhal. Az erőmű I. sz. blokkjánál - az éves karbantartás miatt nem üzemelő, leállított - a reaktortartály fedelét M160 -as anyákhoz leszoritó/lazító  hidraulikus fejekhez a tartály fölé beemelhető szerkezet tervezése. Egy 2 részes, 12m magas, kör alakú, hegesztett kezelő állvány lett kialakítva. A hidraulikus fejeket egy svéd cég szállította. A szerkezet gyártásához a helyi céges műhely számára egy külön gyártási segédletet készített, hogy a 2 rész egyetlen daruval, létrára állás nélkül összerakható legyen. A külön részeken lévő csavarfuratoknak, az elemeket összevezető füleknek (hogy csak egyféleképpen legyen összerakható a 2 elem) pontosan össze illőnek kellett lenni. A szerelési utasítás annyira jól sikerült, hogy telephelyen ódákat zengtek róla, egy értekezleten József megjegyezte: na látjátok, így kell valamit megtervezni és a gyártást művezetni !

Közben persze István nem értette, hogy Gabi bácsi mit piszmog ezzel annyit.

Ahhoz képest, hogy Gabi bácsinak ez volt az első tervezése (addig sok mindennel foglalkozott, kivéve géptervezői feladatokkal), meg volt magával elégedve, felhasználta a szakágán a módszeres géptervezésről tanultakat.😅

Ha a József mondja, akkor az úgy van !

A fenti munkát követően telephelyi ajánlásra és István közbenjárására József felvette a Gabi bácsit rendes alkalmazottnak, fizetéssel.

(lentebb az idevonatkozó sztori)

Marika távozása miatt Gabi bácsi lett a minőségügyi vezető. Elvégezte a TÜV Rheinland tanfolyait, megkapta a minőségügyi vezetői bizonyítványt. Auditor nem lett belőle, mert ahhoz 10 alkalommal Rheinland -os helyszíni auditon kellett volna részt vennie, mint tranee. Néhányon ott volt, de a 10 audit a céges feladatok mellett már nem jött össze.

Vegyszer keverőtartály keverőlapát tervezése. Laci már távozóban volt, Gabi bácsi átvette a helyszínen felvett adatait, majd utánanézett és megtervezte, motort is választott, a lapátot a telephelyen legyártották, Gabi bácsi intézte a motor beszerzését.

(lentebb az idevonatkozó sztori, nagy bukás, de mégis jó lett, sikerült a hibából  erényt kovácsolni)

Kínálkozó piaci rés miatt kellett a cégnél egy vizuális tartályvizsgáló képesítés, hát Gabi bácsi és Mihály együtt elvégezték a szükséges tanfolyamokat. Volt néhány tartályvizsgálati jegyzőkönyv felvéve, de nem ez lett a cég fő profilja.

És a giga projekt. Egy német energetikai óriás által előzetes tanulmány és földrengés állósági számítás készült a lokációs tornyokat összekötő, mintegy 60m -es hosszúságú, mintegy 60t súlyú, nagyátmérőjű csövekből álló összekötő szerkezet tervezéséhez. A szerkezet egyenességének megengedett eltérése 5 mm -en belülre volt előírva !! A szerkezethez lettek kikötve a tubinagépház épületnek fő oszlopai.

A tervezést Ákos végezte akkurátusan és kompletten, Gabi bácsi csak segéderőként, szöveg lektorként és tervellenőrként vett részt a munkában. A terveket 10 pld. -ban kellett szállítani a megbízónak. Külön daru emelési szakértők (József és Lóránt) rakták össze a hatalmas szerkezet emelési tervét állványozással és 2 alkalmas daruval szakaszonsan emelve, majd a végső helyén 3 darabból összehegesztve, mert a kalkulációk alapján így volt költséghatékony.

A gigantikus méretű tervezési dokumentáció határidő előtt elkészült, le lett szállítva.

Néhány példányt használtak belőle, de többnek a sorsa ismeretlen.

A gyártás Szlovákiában egy partner cégnél történt, Gabi bácsi rendszeresen járt oda megnézni, hogy miként tudják ezt az extra egyenességi előírást teljesíteni.

És tudták ! És tudták ! Szintezővel mérték be az egyenességet.

Ráadásul 2 pld. -ban kellett legyártani a szerkezeteket.

Az alapanyagot egy nagy német csőgyártótól vették, mert annak csövei egyenesek.

Ha valaki arra jár, akkor a 6 -os útról ma is látni a sárga szerkezeteket.

(lentebb az idevonatkozó sztori)

Egy nagy német cég előtervei alapján egy 300 bar -os tartály terveinek elkészítése.

Itt is Ákos volt a fő tervező, kb. 1000 különálló oldalas szilárdsági számítást készített több szabvány figyelembe vételével. A szilárdsági ellenőrzéshez külön szoftvert kellett beszerezni.

A lapok tervellenőri aláírásakor Gabi bácsi kis híjján ujj és csukló izületi gyulladást kapott.

István külső, egyetemi tervezőket is bevont, de Ákosnak és a Gabi bácsinak kellett a cég részéről a nevüket adni az egészhez, és ebből lett sok gond, nekik kellett tárgyalni és a hátukat tartani a német előtervezőnél. A a szilárdsági ellenőrzés megfelelősége miatt szinte minden falvastagság, csonk és kivágás merevítő lemez mérete megváltozott (csak nőttek, a tartály falvastagsága 4 mm -ről 20 mm -re), a kivitelező a haját tépte, mert nem erre számítottak, kicsúsztak a kezdő költségvetésből.

(lentebb az idevonatkozó sztori)

Már minőségügyi vezetőként több erőművi minősítésekkel és ISO minősítéssel kellett teleszórni a budapesti iroda falát. Az ISO felkészülés és minősítés sikerült, de éppen egybeesett a giga projekt határidejével. Azon a tavaszon Ákos és a Gabi bácsi meg lett hajtva, mint egy Singer varrógép. Gabi bácsi korábbi raktári munkájánál a szabványok átnézése sokat segített abban, hogy mely szabvány friss példányát kellett beszerezni az ISO audit előtt.

(sztori is van)

Összegezve elmondható, hogy a hibáikból igyekeztek tanulni, a kínlódásaikon pedig előbb-utóbb nagyokat röhögtek és egymást froclizták.

Kutya komoly dolgokat kellett megoldani, ami végül mindig sikerült, de közben azért volt szívás bőven.

Megjegyzés:

• Az erőműben csak sugárvédelemből vizsgázott személyek végezhettek munkát, ezért 2 évente tesztet kellett írni egy 200 oldalas anyagból. A cég tervezői mind vezető tervezőként szerepeltek az aláírásoknál, rendelkeztek primer köri (1. zóna) belépési engedéllyel
• amikor baráti/ismertségi viszony után kialakul a tulajdonosi/alkalmazotti viszony akkor mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy az üzleti életben általában nincs komázás. Az alkalmazottaknak tudniuk kell, hogy a tulajdonosok a cég elindításánál jelentős összeget tettek be anyagi tartalékaikból és szeretnék, ha ez minnél előbb megtérülne. A tulajdonosoknak pedig azt kell elfogadniuk, hogy jól képzett alkalmazottak nélkül, egyedül nem tudnának céget működtetni és az alkalmazottak szeretnének minél nagyobb javadalmazást elérni. Nélkülük a tulajdonosok csak egyszemélyes fővállakozást vezethetnének, az meg állomány és megfelelő cégméret hiányában bizonytalan terep 

Ebből kialakul a legtöbb helyen megszokott érdekellentét, a cégnél ezt azért sikerült alacsony, alkalmankénti szinten tartani.

Jó csapat állt össze, ez hozta sikereket, elismeréseket, a folyamatos fejlődést, megvolt a kölcsönös belátás mindkét fél részéről.

Orosz technológia ide vagy oda, az erőműbe akárkit nem engedtek tervezni, ezért a Gabi bácsi időnként ezzel döngette a mellét.

A napi munkákon túl ezek voltak a Gabi bácsi fontosabb feladatai.

Na és a sztorik, ömleszve, nem időrendi sorrendben, ahogy Gabi bácsi ennyi idő távlatából fel tudja idézni ezeket:

1. Gabi bácsi és a Laci gyakran mentek cégautóval a megbízó vidéki telephelyére. Ilyenkor a BAH csomópontnál volt a találkozó, mert Laci oda vitte a gyereket óvodába. Amikor a Gabi bácsi késett, akkor a Laci már majszolta az útra csomagolt elemózsiát. Majd száguldás a régi 6 -oson, a sebességhatárokat, a záróvonalakat nem tudták figyelni. Dunaújváros volt a kritikus pont, ott fák mögül távcsővel figyeltek a rendőrök, egyszer bele is szaladtak egy záróvonal átlépésbe, 2.000 Ft -ba fájt akkor
2. Laci profi vezető volt, Gabi bácsinak akkor még nem volt jogsija. Szakadó esőben egy csulós VOLÁN buszt előztek, a busz kerekei alól víztenger csapódott fel a szélvédőre, vakon előztek. Laci leszegte a fejét és nyomta padlóig, Gabi bácsi pedig megmarkolta majrévasat
3. István és Laci este, már sötétben jöttek hazafelé vidékről. Egyszer csak egy enyhe kanyarban két fehér lámpa tűnt fel a sötétben és egyenesen feléjük tartott. István felkiálltott: Laci vigyázz, nekünk fog jönni ! De a Laci tudta, hogy az egy vonat, ami az úttal párhuzamosan jött a sínpáron, el fog menni mellettük !
4. Aztán a Gabi bácsi letette a jogsit. Friss jogosítvánnyal, kezdő vezetőként le kellett menni vidékre az erőműhöz. A cégautó foglalt volt. Teljesen meglepő módon Ákos odaadta a VW motoros Trabantját. Esős, sáros idő volt, amikor a Gabi bácsi visszaérkezett az irodába az Ákos kiment, hogy megnézze nincs-e sérülés az autóján. Csak annyit kérdezett: Gabi ! Te hol voltál ? A Párizs-Dakar rallyn ? Ákos nagyon szerette a Trabiját, ha szólt reggel, hogy szervízbe kell mennie, az irodában tudták, hogy dél előtt nem fog visszajönni, mert olyan hosszú az igénylista. Ha tehette volna, már akkor beszereltette volna az önvezető automatikát, a sávtartó és önálló parkolási segédet
5. Egy alkalommal 4 főve mentek vidékre, hazafelé egy kedves ottani dolgozóhoz gyakran betértek egy kis eszmecserére. A ház alatt borospince is volt saját borokkal. Előtte fent a földszinten a pálinka játszott. Gabi bácsi mellett ült az egyik résztvevő és rendszeresen áttolta a pálinkáját a Gabi bácsi elé, aki így dupla adagot tolt be. Hazafelé úton az anyósülésen ült István, Laci vezetett. Isván egyszer hátranézett és mivel új lehetett a zakója, felkiáltott: Laci ! Azonnal állj meg, a Gabiból kikívánkozik a sok pálinka meg a bor ! Gabi bácsi kikászólódott a hátsó ülésről, Laci a kezébe nyomta féltve őrzött tiszta gyerekpelenkáját és a padkáig kísérte a Gabi bácsit, aki ott mélyen előre hajolt. A többiek szerint a Gabi bácsi már a kocsiban ürített. Ez ebben a szövegkörnyezetben így nem igaz, Gabi bácsi visszautasította ezt a rágalmat. Ettől függetlenül még sokáig cukkolták ezzel
6. Gabi bácsi és a Laci sokszor mentek együtt az erőműbe. Átöltöztek fehérbe, átmentek a sugárkapun és egyenesen az erőművi büfébe mentek reggelizni. A cégnek kártyája volt a büfé használatához, havonta jöttek a számlák a fogyasztásról. Egy idő után feltüntek Katalinnak a nagy számlák és megszüntették a kártya használatát, vinni kellett az otthoni uzsonnás csomagokat. Pá, pá szalámis zsemle, Balaton szelet !
7. Gabi bácsi és a Laci felmérték a turbinacsarnok oszlopait és beszámozták azokat. A vidéki kirendeltség dolgozói szidták őket, mert nem passzotak az oszlop számozások a tervben. Kiderült, hogy az erőmű később átszámozta az oszlopokat, persze, hogy nem stimmeltek a számok
8. Az ISO auditra való felkészítésnél Ákos sok munkát végzett az irodai rend és a  dokumentációs rend kialakításánál, Gabi bácsi pedig gyártotta az antedatált ellenőrzési jkv. -ket. Később egy alkalommal - partizánakció keretében - az egyik céges kivtelezési munkánál eltérési jkv. -t és hibajavító intézkedéseket dokumentált, majd megküldte az erőmű minőségügyi vezetőjének. Ha erről József és István előzetesen tudott volna, akkor István a felismerhetetlenségig simítgatta volna a szöveget. Az erőműben tudomásul vették és megköszönték. Megnyugodtak, hogy cég szabályosan üzemelteti a minőségügyi rendszerét
9. Az M160 anyákat szorító hidraulis fejekhez át kellett nézni a karbantartás alatt álló I.-es blokk leürített aknájában a 3 db. 120 fok alatt elhelyezkedő hornyokat függőleges akna oldalán, mert a szerkezet 3 kinyúló kitámasztó karjának végén hengergörgők lettek betervezve, hogy a kitámasztó karok ne surlódjanak a hornyokban. Egy alkalommal Gabi bácsi a partner karbantartási osztályvezetővel (az integrált sugárzásmérő nem biztos, hogy fel volt rakva) besurrantak egy oldalajtón és ugráltak a reaktor tartály tetején a méretellenőrzés alatt. Az osztályvezető hamiskás mosollyal megkérdezte, hogy a Gabi bácsinak hány gyereke van és akarnak-e még többet ? Gabi bácsiék már túl voltak 2 gyereken és nem terveztek többet. Akkor jó mondta az osztályvezető, de ha életben is akar maradni, akkor max. 15 perc után tűnjenek el onnan kifelé. De jött a csapda. Az egyes blokkokban évente tartottak karbantartást, ekkor lehetett helyszíni méréseket végezni. Később egy megjegyzés érkezett, hogy a II. -blokkban nem megy bele minhárom kitámasztó láb a hornyokba, egyet le kellett szerelni, 2 kitámasztóval mentek. Kiderült, hogy az erőmű építése során nem voltak érzékenyek az egységes méretek szerinti kivitelezésére
10. A vegyszertartály keverőlapát tervezésénél a Gabi bácsi nem ellenőrizte a Lacitól átvett firkálmányt és elhitte, hogy a motor fordulatszáma 120/min. A használatnál kiderült, hogy a valóságban ez az adat 12/min volt. A 120 -as fordulatszámnál terelőlapátokat kellett volna a keverőbe tenni, hogy csillapítsák a forgó folyadékot. Az erőműből jelezték, hogy teletöltve a keverő erősen remeg, de ha csak 3/4 -ig töltik, akkor viszont nagyon jól keveri a tartalmat és tulajdonképpen még hamarabb is végeznek a teljes mennyiséggel. Az irodában a Zoltán sanda szemmel nézte a Gabi bácsit, valami szakértővel konzultált, hogy a hibát kiküszöböljék, de az ügy elhalt. Az első próbák meglepő tapasztalatait követő nyomozás eredményeként visszavették 12/min -re a fordulatszámot
11. A giga projekt földrengés állósági szerkezetek tervezését Ákos végezte, de a Gabi bácsi is megtalálta a maga kis feladatát. Korábbi erőművi dokumentációk alapján összeszedte a szabványos fejezetek címeit és klikkelhető tartalomjegyzéket fabrikált Word -ben. És 1 hónappal a határidő előtt el kellett indítania a fényes papírra tintanyomtatóval nyomtatott címlap tömeget. Egy hátáridő előtti hétvégén Ákos rövid strandnadrágjában de. 10 -kor bejött, kezébe vette a tartalomjegyzéket és rapid módon kalapálni kezdte a tasztatúrát. A szamárvezető tartalomjegyzék címei alapján fel sem emelte a fejét, mert abban ott volt minden, tudta, hogy hová, mit kell írni. Este 6 -ra készen volt az egész dokumentáció. Előtte persze voltak napok amikor a Gabi bácsival éjjel 3 -kor rendelték meg a pizzafutárt, hogy egyenek is valamit. A rajzok fénymásolása is éjjel folyt a Lónyai utcai fénymásoló üzletben. A határidő előtt vasárnap az egész cég bent volt az irodában rajzokat hajtogatni, lefűzhető genotermbe tölteni, címlapokat lyukasztani előre elkészített, címkés céges kapcsos dossziékba rakni a szöveges anyagot, rajzokat a mellékletekkel együtt. A cég tulajdonosai is ott voltak (József és István), akik nem is hitték, hogy ekkora dokumentáció tömeg összeáll határidő előtt. István otthonról kis kockás bélésű piroska kosárban a felesége által sütött pogácsát is hozott. Arról már nincs emlék, hogy tudot-e enni belőle, mert pillanatok alatt elfogyott az egész. Az utólagos költség számításnál kiderült, hogy csak a dokumentáció nyomtatásához felhasznált papír, a dossziék, genotermek, a fénymásolások összköltsége 500.000 Ft -ra rúgott
12. Na a 300 bar -os tartály egy kellemetlen ügy volt. Az egyetemi kolléga által elküldött hátizsákos, biciklis egyetemisták nehezen haladtak, Ákosnak kellett fogni a kezüket. Gabi bácsi csak apró rajzokat készített a dokumentációhoz, voltak olyan részletek, amiket nem is értett (pl. a tartályba beépített katalizátorok (?), szűrők (?)) rajzi ábrázolásához hasonlót még nem is látott, krix-krax volt az egész. Amikor Ákossal tárgyalni ment a némettel, akkor nem mondhatták, hogy ők csak a nevüket adják ehhez, minden pikírt megjegyzést végig kellett halgatniuk amíg a terveket elfogadták. Az irodában morogtak is az Istvánnak, hogy ég a pofájuk mások miatt. Az István is bossúsan vakarta a fejét, ez egy kemény menet volt
13. Az ISO auditra való felkészítésnél Ákos az irodában nagy munkát végzett, Gabi bácsi a telephelyet instruálta, a kézikönyvet és az eljárásokat komplettírozta. Az utána következő erőművi speciális auditon az erőművi audiorok meg is jegyezték, hogy milyen rend van az irodában és nem volt olyan dokumentációs kérdésük, amire 1 percen belül ne kaptak volna jó választ. Az auditot 30 perc alatt is befejezhették volna, de ezt nem akarták, tehát húzták az időt, az audit kollegiális traccspartivá vált

A 2010 -es évek elején a cégnél ballonkabátos urak jelentek meg visszautasíthatatlan ajánlatukkal (ma is így megy, sok jól menő vállalkozás tulajdonosa tudna mit mesélni), akkor a tulajdonosok tokkal-vonóval a cég eladására kényszerültek.

Erőművi minősítésekkel, komplett eszközparkkal, évente minősített hegesztőkkel, budapest irodával, helyi külső műhellyel, erőművön belüli műszaki irodával, személyzettel a cég nagy értéket képviselt, nem véletlen, hogy a szabad tőke kereste a megtérülés területeit. Aztán az új tulaj alatt a cég hamar elindult lefelé, majd megszűnt.

A cég budapesti irodájának egykori dolgozói megalapították a VGSZ -t (Volt Gépkarosok Szövetsége) és többször összegyűltek azzal a megállapítással, hogy minden probléma, vita, veszekedés ellenére ez életük egyik legszebb időszaka volt.

A cég 2012 körüli eladását követően, egy idő múlva István is csatlakozott a VGSZ -hez, őt is eltávolították a cégtől.

Így múlt el a világ és a Gépkar dicsősége

(A poszt folyamatosan frissül, ha újabb Gabi bácsi sztori kerül elő. A blogra fel lehet iratkozni, a friss posztok automatában mennek ki. A feliratkozottak listája jelenleg 8/10 -es, van még 2 szabad hely. A kérelmeket az "Írjon nekünk !..." helyen is lehet kérelmezni.)